„…színház egy sincs, hanem mozi három is van nálunk! mert hiába, a kultúra nálunk első Vácon, irodalmat, művészetet kárpótol a vászon…” Pintér Imre, a korszak neves váci születésű színművésze – aki maga is szerepelt mozgófilmben, sőt rendezett is filmet – a saját humoros versét adta elő a Curián tartott előadásán – írja a Váci Tragor Ignác Múzeum Facebook oldalán. A visszatekintésben ezúttal a mozi kapja a főszerepet.
1907 májusában már mozielőadást nézhettek a váciak a Curia épületében az Edison Villanyszínház jóvoltából. A film feltalálásának hajnalán a tekercseket alkalmi vetítőtermekben mutatták be a közönségnek. Az első filmszínház, a Vitascope Hall 1896. június 26-án nyílt meg New Orleansban, majd néhány hónappal később Buffalóban az Edison’s Vitascope Theater, de még több évnek el kellett telnie, hogy mások is kövessék példájukat. Az, hogy mindössze 10 évvel később már Vácott, egy magyar kisvárosban is mozgófilmet vetítsenek, különleges dolognak számított.
A mozgófénykép rövidítése a „mozgó”, ezt a nevet kapták a váci mozik. (A magyar mozi szó Heltai Jenőtől származik. 1907-ben bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról (közkeletűen Berta a moziban) című kuplé refrénje népszerűsítette az új kifejezést. „S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba, Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.”)
1913-ban – az utolsó teljes békeévben – már 3 állandó mozi működött Vácott: az „Első Váci Állandó Mozgószínház” a Kossuth téren, az egykori Arany Csillag fogadó épületében, a “Curia Mozgó” a Curia nagytermében, és a „Pannónia Mozgó” az egykori Arany Szarvas fogadó, akkor már Pannónia Házra átkeresztelt épületében.
A moziért rajongtak a helyiek is. Míg az első előadásokra sokan csak a sötétben mertek beosonni, 1913-ra már közkedvelt, s bárki által elfogadott szórakozássá vált. Egy előadáson ült a piarista diák, és a tanára, az úriasszony és a romantikára vágyó boltoskisasszony. Mindenki tudta, hogy 4 órakor nem találja Szigvárt Jánost a patikájában, mert ő az akkor kezdődő előadásokra járt a családjával.
A filmek élvezetében a hangoskodó gyerekeknél is nagyobb problémát okozott a divat. A hölgyek óriási kalapjai akadályozták a látványt. A hoppon maradók Kálló Antal rendőrkapitánytól követelték a probléma megoldását. Az előadásra kirendelt rendőrök féken tartották a „garázda” fiatalokat, de a nagy kalapokkal szemben tehetetlenek voltak. A segítség máshonnan érkezett. 1913 májusában Pesten a kis kalapok jöttek divatba, s erről a váci hölgyek a Váci Hírlapból is értesülhettek. A divat megmentette a mozit. ♦