Valamikor a kétezres évek elején, egy karácsonyi alkalom miatt hívta fel Meláth Attila baptista lelkipásztort a váci családsegítő szolgálat egyik munkatársa. Egy másik felekezet lelkésze helyett kellett beugrania a Radnóti iskola szomszédságában működő intézménybe, ahol sok nehéz sorsú gyerekkel találkozott. Az ottani beszélgetésekből született meg az ötlet, hogy a nyári szünetben a gyülekezet egy saját tábort indítson azoknak a gyerekeknek, akiknek sem a lehetőség, sem az anyagi háttér nem adott a táborozáshoz.
„Az első évben azt mondtuk: ha harminc gyerek eljön, az már siker. Aztán 126-an érkeztek” – emlékezik vissza Meláth Attila. A kezdeményezésből Mosoly7 lett, amely idén már huszonegyedik alkalommal töltötte meg gyermekzsivajjal a Váci Petőfi Sándor Általános Iskola udvarát.
A tábor azóta is megmaradt napközis jellegűnek, de mára igazi városi mozgalommá nőtte ki magát. A jelentkezés évről évre rekordidő alatt telik be – idén például 16 perc alatt elfogytak a helyek. „A szülők nyáron szeretnék, ha a gyerekeik biztonságban, jó társaságban, értelmes programokon vennének részt. Mi pontosan ezt kínáljuk – ráadásul mindezt egy jelképes, 5000 forintos hozzájárulásért, amit a gyülekezet egészíti ki a saját forrásaiból és támogatók segítségével.”
A Mosoly7 célja kezdettől fogva nem a hittérítés volt, hanem hogy élményt adjon azoknak is, akik máskülönben kimaradnának a nyári táborozásból. „A bibliai történeteket a gyerekek nyelvén meséljük el. Idén például a heti téma a ’Szuperhősök’ volt – a gyerekek így megismerkedhettek Gedeonnal, Dáviddal és Pál apostollal is, és a saját hőseik sorába emelhették őket.”
A tábor napjai változatosak: délelőttönként rövid foglalkozások vannak énekkel, zenével, koreografált mozgással, délután pedig sport, játék, kézműves programok és sok-sok meglepetés. „Van vízibomba-csata, csoki-eső, ugrálóvár, amit idén például már nem aggregátorral kellett fújni, mert sikerült áramot biztosítani hozzá. Ez is egy kis siker a sok közül” – jegyzi meg a lelkész.
A tábor népszerűségéhez hozzájárul az is, hogy személyes, figyelmes légkört biztosítanak. Minden csoportban maximum 10–13 gyerek van, két segítővel. A több mint 70 önkéntesből sokan maguk is egykor táborozók voltak. „Aki 2005-ben gyerekként részt vett, ma már lehet, hogy a saját gyermekét hozza el – vagy segítőként jön vissza. Ez a Mosoly7 egyik legnagyobb ajándéka.”
Meláth Attila több megható történetet is megosztott az évek során szerzett élményei közül. Az egyik legemlékezetesebb egy siketnéma fiú esete, akit édesanyja könnyeivel kísérve kért a táborba. A fiú focicsapatba került, kapusként remekelt, és a közösség is befogadta. Másnap levelet írt, amiben kifejezte háláját – a lelkész a mai napig őrzi ezt a levelet. „Ha soha többé nem lenne Mosoly7, ez a levél miatt akkor is megérte volna.”
Egy másik táborozóból hittanos, majd gyülekezeti tag lett – olyan családból, ahol korábban semmilyen vallási kötődés nem volt. „Ez is azt mutatja, hogy a Mosoly7 hosszú távú befektetés. A gyerekek nem biztos, hogy szeptembertől a gyülekezetbe járnak – de ha tíz év múlva meghallják azt a szót, hogy ’baptista’, már nem idegenkednek tőle.”
A tábor egyik fő ereje a közösségben rejlik. A gyülekezet egész évben készül a programra, és nemcsak pénzzel, hanem munkával, szívvel-lélekkel támogatja azt. Idén például egy vállalkozó öt köbméternyi friss homokot ajánlott fel a homokozóhoz, más kedvezményesen adott élelmiszert, volt, aki hosszabbító kábelt biztosított, hogy ne kelljen aggregátort bérelni.
A jövő tervei között szerepel egy angol nyelvű tábor is, ahol brit fiatalok foglalkoznának a váci gyerekekkel, családoknál elszállásolva őket. A gyülekezet ehhez is megteremtette a szükséges feltételeket – van 80 fős étkező, konyha, programhelyszínek. „Aki nem fért be a Mosoly7-re, az talán eljöhet az angol táborba – így bővíteni tudjuk az elérhetőséget.”
A Mosoly7 mellett van Ifi Csendes Hét, Tini Hét, és időseknek is szerveznek közösségi programokat – akár Hajdúszoboszlóra utazva. „A gyülekezet úgy gondolkodik, hogy minden korosztályt el kell érnünk. A gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt fontosak.”
A lelkész jövőjéről is beszélt. Bár 2028-ban nyugdíjba készül, a Mosoly7 szervezésében szeretne részt venni még abban az évben. „Ez lenne a méltó búcsú. Tudom, hogy a tábor a jövőben is jó kezekben lesz – a közösség megerősödött, a szervezés már nem egy ember vállán nyugszik.”
A Mosoly7 tehát nem egy egyszerű nyári gyerektábor. Több annál. Egy szeretetteljes közösség, ahol figyelnek egymásra, ahol mindenki kap egy kis törődést – és ahol egy hét alatt egy életre szóló élmény születik. ♦