A home office továbbra sem tartozik az alapvető munkavállalói lehetőségek közé hazánkban: a magyar munkavállalók 81 százalékának jelenleg nincs lehetősége otthonról dolgozni – derül ki a WHC Csoport friss munkaerőpiaci elemzéséből. Mindez annak ellenére történik, hogy egyre többen igényelnék a rugalmasabb munkavégzési formákat.
A kutatás szerint jelenleg csak a dolgozók 19 százaléka végez olyan munkát, amely lehetővé teszi a home office-t. Ez az arány jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól: az Eurostat adatai alapján 2023-ban az EU-ban a foglalkoztatottak 22,2 százaléka dolgozott részben vagy teljesen otthonról. Ugyanez az arány Magyarországon csupán 8,6 százalék volt.
A WHC Csoport szerint két ellentétes tendencia formálja ma az otthoni munkavégzés jövőjét. Egyes cégek visszarendelik dolgozóikat az irodákba, más vállalatok viszont már a teljes helyfüggetlenséget jelentő „work from anywhere” elvet követik, ami hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthet számukra.
A hazai tapasztalatok szerint különösen a szellemi munkát végzők, például az informatikai és back office területeken dolgozók számítanak a leginkább a home office lehetőségére. Számukra ma már alapelvárás, hogy legalább heti egy-két napot otthonról dolgozhassanak. „A rugalmas munkavégzés lehetősége nemcsak a toborzást, de a megtartást is döntően befolyásolja” – emelte ki Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő-kölcsönzésért és közvetítésért felelős vezetője.
A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, reprezentatív kutatása arra is rámutat: bár az otthonról dolgozók többsége – mintegy 68 százalék – elégedett a jelenlegi home office napok számával, 39 százalékuk semmilyen támogatást nem kap a hatékony munkavégzéshez. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók sok esetben nem biztosítanak például megfelelő eszközöket, internet-hozzájárulást vagy rezsikompenzációt, pedig ezek hiánya csökkentheti a termelékenységet.
Érdekesség, hogy az otthoni munkavégzés lehetősége jelentős összefüggést mutat egy ország gazdasági fejlettségével is. Az Eurostat 2022-es adatai szerint a GDP/fő arányosan növeli a home office arányát: míg Hollandiában a munkavállalók több mint fele dolgozott otthonról (52%), addig Bulgáriában ez az arány alig haladta meg a 2 százalékot.
A fiatalabb generációk – különösen a Z generáció – számára a rugalmas munkavégzés már nem extra lehetőség, hanem alapvető elvárás. A digitális eszközök használatában magabiztos fiatalok számára a szabadság és az önállóság legalább olyan fontos, mint a fizetés vagy a munkahely biztonsága.
A WHC Csoport szakértői szerint a jövő munkaerőpiacát azok a vállalatok formálják majd, amelyek képesek megtalálni az egyensúlyt a hatékonyság és a rugalmasság között. A rugalmas munkamodellek nemcsak a munkavállalói elégedettséget növelik, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthetnek a tehetségekért folytatott küzdelemben. (Fotó: WHC) ♦