A művelődési központ Kávézó Galériájába néhány napja ismét rekordot döntött az egy négyzetméterre eső orvosok száma. Ugyanis ötödik alkalommal nyílt meg az idén ötven éves Magyar Orvos Írók és Képzőművészek Körének (MOÍKK) csoportos kiállítása. Bátran állíthatjuk, hogy jubileumi kiállításhoz méltó a kiállítási anyag.
Dr. Misz Írisz a MOÍKK elnöke megemlékezett az elmúlt ötven év történéseiről, hogyan alakult a kör, milyen nehézségek és persze sikerek kísérték ezt a félszáz évet. Részletesen elmondta a társaság megalakulásának, működésének legfontosabb mérföldköveit. A közösségi erőről, az összefogásról is beszélt, hiszen ezek nélkül, nem tartana ott a MOÍKK, ahol jelenleg. Inotay Gergely Vác város alpolgármestere köszöntőjében aláhúzta: aki orvos, az önmagában a lehetséges legtöbbet adja, az egészségünket, a gyógyítást. A kiállításon jelenlévő orvosokkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy akik itt vannak, a gyógyítás művészetén felül egyebekben is kibontakoztatják egyedi képességeiket, mégpedig a művészetben.
Németh Árpád festőművész megnyitó beszédében elsőként a népdalok születéséről beszélt. Arról, hogy azok a múlt mélyéből fakadnak. Tiszta művészetről van szó. Furcsa módon az egyszerűségük mellett fontos és súlyos mélységeket hordoznak szövegükben is. Nem csak jókedvükben énekelték a népdalokat régen sem. Ahogy a népköltészet sem feltétlenül jókedvből született. Szerelemről, szomorúságról is szólnak. A szavak nem állnak meg önmagukban, hanem megérintenek bennünket. Ilyen ez a kiállítás is. Láthatunk vidám és szomorkás hangulatú alkotásokat is. Németh Árpád kifejtette még, hogy az alkotók nem hivatásos művészek, hanem egy másik hivatás gyakorlói. Olyan alkotók, akik úgy érezték, hivatásuk gyakorlásán túl rejlik bennük még valami belső kényszer, rejtőzködő képesség, amit jobb híján kreativitásnak nevezhetünk. Ez az ösztönző erő szólal meg, jelenik meg, kap teret az itt látható munkákon.
„Olyan energiákról beszélünk, amelyek az emberben, a nembéli emberben a legértékesebbek, a legjobbak, mert arra irányulnak, hogy létrehozzanak valami jót, még jobbat, szépet, ha lehet még szebbet. Remélve, hogy valaki majd megáll előtte és jó érzés, öröm járja át. Örömöt szerezni nem lebecsülendő vállalkozás. Miközben tudjuk, a művészet leggyakrabban fájdalmat is kever az örömszerzés boldogító italába. Erről tanúskodnak népdalaink is mint a művészet mély és tiszta forrásai.” – folytatta Németh Árpád.
Kiemelte még, hogy mindehhez tartozik azonban egy fontos tapasztalat is, miszerint az alkotás folyamata az alkotó számára is örömforrás. Ezeket a munkákat is azzal ajánlom minden néző és látogató figyelmébe: legyen része – bármely kis mértékben is – a készítő, az alkotó örömében.
Szó esett a kiállítás műfaji változatosságáról is. Elhangzott, hogy maga a kiállítás is – megrendezettségében – önálló műfaj. A kiállítási anyag elrendezésével kapcsolatban a felszólaló méltatta Koltai-Dietrich Gábor festőművészt és Tábori Katalin iparművészt. Ezt követően műfajonként csoportosítva mutatta be a műveket és az alkotókat. Láthatóak többek közt festmények, fotók, tűzzománc munkák, vagy épp szénrajzok, szobrok, textil munkák.
A megnyitón közreműködtek: Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas énekes, Pánti Anna operaénekes, az Opera nagykövete, Semes-Bogya Eszter dalénekes, faszobrász, Székely Zsuzsanna, Kazinczy-díjas előadó, Németh Nyiba Sándor, költő, zenész, a Krúdy Kör elnöke, valamint dr. Wilhelm Ottó orvos író, MOÍKK tag.
A kiállítás október 4-ig látható. ♦