A Dr. Kenéz Zoltán Egyesített Szociális Intézmény önkéntesei között vannak olyanok, akik nemcsak jelenlétükkel, hanem különleges tehetségükkel ajándékozzák meg az időseket. Faludi Szilvia pontosan ilyen „Kenéz angyal”: zenével, érintéssel, kedvességgel, és mély emberséggel visz fényt a mindennapokba.
Szilvia a Váci Humán Szolgáltató Központ Bölcsődéinek bölcsődei szaktanácsadója, emellett zenebölcsis foglalkozásokat tart, főiskolán tanít, és szenvedélyesen énekel – a magyar nóta és az operett hungarikum világában. Nem új keletű a kapcsolata az idősekkel: már legalább tizenöt éve hívják jeles alkalmakra a váci idősotthonokba énekelni, és tíz éve állandó résztvevője a Tabán utcai napközi otthon karácsonyi ünnepségeinek is.
„A mosoly az arcukon, a hála a szemükben – ez az én inspirációm” – mondja Szilvi, aki az idősotthonban elsősorban demenciával élő lakókkal foglalkozik. „Baba ringató” foglalkozásai különleges élményt nyújtanak: az éneklés és az érintés segítségével újra megidézi számukra a múltat, a családi szerepeket, az érzelmeket.
„Mindig érzelmi hullámvasútra ülök, amikor belépek a Burgundia utcai otthonba” – meséli. A személyes motiváció is erős: nagymamája hosszú éveken át élt demenciával, így jól ismeri ennek a létállapotnak a mélységeit és törékenységét.
„Nagymamám, aki a világot jelentette nekem, szintén ebben az állapotban volt legalább 10 évig, a Rádi úti otthon lakójaként. Nincs nap, hogy ne gondolnék rá, de ezeken az alkalmakon felerősödik bennem az érzés, és mindig ott van velem a foglalkozásokon. Nem volt jó a zenei hallása, de számomra a hangja a legcsodálatosabb volt, és sokszor vágyom hallani, ami már csak a szívemben történhet meg.”
A „Baba ringató” alkalmakon a lakók ölükben tartott babával sokszor újra az anyai szerepben jelennek meg, máskor gyermeki ártatlansággal reagálnak, vagy a nóták hallatán szerelmes fiatalként emlékeznek vissza régi történeteikre.
„Babával a kezükbe láthatom őket, az anya szerepükben, illetve gyermekként, nóta közben pedig szerelmes fiatalként. A nóták szövegét jól tudják, és szemmel látható számomra, ahogyan száguld a gondolatuk a régi múltba az emlékek mezsgyéjén, amit sokszor megkönnyezünk együtt. Van olyan alkalom mikor nehezen, és kedvtelenül indulnak a programra. Ilyenkor több időbe telik a kapcsolatfelvétel velük, de a zene csodákra képes, mikor elkezdek énekelni, varázslat történik. Egyesével mindenkinek megfogom a kezét, megsimogatom az arcukat, nagyon fontosnak tartom a szeretetnyelv eme formáját. Az érintés hatására mosolyognak, beszélnek hozzám, és érezhető a pozitív energia áramlása közöttünk” – mondja.
Szilvia számára mindig különleges találkozás, amikor egykori szolfézstanárnőjével is összefut az otthonban. „Minden alkalommal megköszönöm neki, hogy megtanított arra, hogyan szerezzek örömet a zenével.”
Minden ott töltött percet ajándéknak él meg. Szerinte a zene és az érintés olyan csodák, amelyek képesek átívelni a feledés és a jelen között húzódó szakadékot.
„Minden ott töltött pillanat számomra nagyon megható, és emlékezetes! Hálás vagyok a jó Istennek, hogy önzetlenül, szeretettel segíthetem, szolgálhatom a családokat, az embereket! Mert aki jóságot vet, az szeretetet arat” – mondja végezetül.
Faludi Szilvia munkája nemcsak a lakóknak ad erőt és örömet: mindannyiunk számára példamutató. A „Kenéz angyalok” között ő az, aki dallal gyógyít – és akinek szavai és éneke még sokáig ott visszhangzik a szívekben.
A nyilvánosság előtt is örömmel szerepel Faludi Szilvia. Ne kérdezd ki voltam címmel november 30-án 17 órától a Váci Dunakanyar Színházban lesz fellépése. ♦