Hétfőn este tartották az idei közmeghallgatást a városházán, – meglepően gyér lakossági érdeklődés mellett – amelynek meghirdetése a korábbi évekhez képest igen kevés publicitást kapott. A felszólalók főként a mindennapi életet érintő, régóta húzódó problémákat hoztak magukkal: parkolási gondokat, vízelvezetési és közműügyeket, varjak okozta kellemetlenségeket, illetve a kis utcákban jelentősen megnövekedett forgalmat.
Az Arany János utca és környéke parkolási gondjait egy helyi lakos ismertette: mintegy 200 családot érint, hogy a jelenlegi párhuzamos parkolás mellett sokszor egy vagy két autó is alig fér el. Javaslata szerint 60 fokos, ferde beállású parkolórendet kellene kialakítani, ami ugyan némi zöldfelület csökkenéssel járna, de jelentősen növelné a parkolóhelyek számát.
Az Újhegyi út buszmegállójánál élők nevében egy felszólaló azt sérelmezte, hogy nagyobb esők idején tócsában áll a víz, az autók pedig rendszeresen lefröcskölik a buszra várakozókat. Elmondása szerint korábban árok vezette el a csapadékot, ezt az elmúlt évtizedekben betemették, azóta nem történt érdemi beavatkozás. Ugyanez a lakos beszélt a Rigó utcai varjak okozta zajról és szennyezésről, valamint arról, hogy a szeméttároló kukák sorra törnek – szerinte az új kukák és az új hulladékgyűjtő autók sincsenek összhangban egymással.
A varjak ügyében Pintér-Buzsik Szilvia, az Emberi Kapcsolatot Bizottságának külsős tagja válaszolt. Elmondta: madártani szakértők bevonásával keresik a megoldást, mivel a vetési varjak védett madarak, kolóniáikat nem lehet egyszerűen „felszámolni”. A cél az lehet, hogy a madarak olyan élőhelyet kapjanak, ahol kevésbé zavarják a lakosságot, akár a költőhelyek fokozatos áthelyezésével.
Egy Domb utcai lakos a megnövekedett forgalomra és a nehézgépjárművek jelenlétére hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint egy forgalomszámlálás alkalmával közel 300 autó haladt át az utcán, gyakoriak a nagyobb teherautók és kamionok is, különösen építkezések idején. A zaj mellett a házak állagromlását is említette: repedések jelentek meg a falakon, a házak rezegnek az elhaladó járművektől.
Több felszólalás foglalkozott a Naszály hegy térségével. Egy ott élő lakos köszönetet mondott a kőszórásos utak rendezéséért, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a terület villamosítása évek óta húzódik, miközben fennáll a veszélye, hogy a cementgyár év végével lekapcsolja a jelenlegi ideiglenes betáplálást.
Ismertetés hangzott el arról is, hogy a 21 ott lakó közül több ház már kap áramot, ám mások esetében az áramszolgáltatóval való elhúzódó engedélyezési eljárás akadályozza a rákötést.
Csereklye Krisztina, a Vác Felsővárosi Református Gazdakör elnöke a Kórház utca tervezett átnevezése kapcsán szólalt fel. Egy testületi javaslat alapján Göncz Árpádról neveznék el a börtön melletti szakaszt. A tisztségviselő a 60–70-es évek kisváci gazdáinak földelvételeit, megalázását, a gyerekek ellehetetlenített továbbtanulását említette, és sérelmesnek tartja, hogy az egykori gazdaföldek helyén olyan név jelenjen meg, amelyhez a helyiek egy része negatív emlékeket társít.
A vita során elhangzott, hogy a kérdésben a képviselő-testület fog dönteni.
A közmeghallgatáson Juhász Béla, Sződliget polgármestere is felszólalt, aki érintett lakosként, illetve a víziközmű-szolgáltató munkáját közelről ismerve a Paduc utca melletti, 82 lakásos társasházak kapcsán hívta fel a figyelmet egy komoly kockázatra.
Elmondása szerint a környéken lévő szennyvízátemelő már most is kapacitáshatár közelében működik: csúcsidőben – amikor a családok hazaérnek, fürdenek, mosnak – gyakran nem tudja maradéktalanul elvezetni a szennyvizet, ennek következtében előfordul, hogy a mélyebben fekvő lakásoknál, pincéknél visszatorlódik, a lefolyókból is visszajön.
Juhász Béla arra kérte a városvezetést, hogy a DMRV Zrt. önkormányzati konzultációs tanácsának közelgő ülésén kezdeményezzék az átemelő kapacitásának legalább a duplájára bővítését, még azelőtt, hogy a 82 új lakás teljes terhelése a hálózatra kerülne. Úgy fogalmazott: a mostani állapot mellett „akár kritikus helyzet is előállhat”, amely már nemcsak az új, hanem a meglévő házak lakóit is érinti.
Szóba került a Gombási út melletti buszmegálló ügye is. Az egyik felszólaló felidézte, hogy több mint öt éve kérik a megálló áthelyezését a lakott részhez közelebb, a környékbeli lakók ráadásul anyagilag is hozzájárulnának a kialakításhoz. Eddig azonban a műszaki osztály rendre elutasító volt.
A válaszokból kiderült: a 2-es főútról tervezett új lehajtó miatt a korábbi években nem engedélyeztek beavatkozásokat ezen a szakaszon, ugyanakkor a jelenleg kialakított, felújított megálló mobil kivitelű, ezért, ha a szükséges egyeztetések és engedélyek lezárulnak, az áthelyezés már technikailag nem jelentene nagy költséget. ♦