November 30-án meggyújtottuk az adventi koszorún az első gyertyát. A Tragor Ignác Múzeum sorozatának következő részében a szerző arra keresi a választ, hogy mire emlékezünk, mit ünneplünk adventkor, s kapcsolódott-e hozzá Vácott is valamilyen különleges szokás.
Advent az örömteli várakozás időszaka, amikor felkészítjük lelkünket a kisded Jézus fogadására. A római katolikus egyházban az első adventi vasárnap az egyházi év kezdete. A négy hét vasárnapjai a Messiás várásának négyezer évét jelképezik. Ebben az időszakban hajnali miséket, rorátékat celebrálnak a templomokban.
Advent időszakában tilos volt a zenés táncos mulatság, ezért advent első vasárnapja előtti szombaton bálokat mulatságokat rendeztek, amelyeket azonban éjfélkor be kellett fejezni. Advent első vasárnapján kötelező volt áldozni a szentmisén, a céhek megbüntették azon tagjaikat – különösen a céhlegényeket -, akik ezt elmulasztották. A 20. század elején a különböző váci egyesületek felolvasó esteket és zene nélküli teadélutánokat rendeztek ebben az időben. Adventkor gyűjtöttek adományokat a szegény gyerekek megsegítésére, amelyeket karácsony előtt adtak át.
A váci gyerekek adventi betlehemezésének szokásáról Tragor Ignác így írt:
„Már hetekkel karácsony előtt, advent első vasárnapjától kezdve megindult a betlehemjárás: Hat-nyolc 10-12 éves fiúból álló csoportok járták be esténként 6 és 9 óra közt a várost. Bezörgettek, becsengettek a házakba és a gyermek Jézust dicsőítő énekeket mondtak a magukkal vitt vastag papírból készített, templom alakú Betlehem előtt. A Betlehem belsejében egy fából faragott Jézuska, továbbá tehén, ló, szamár, juh, kecske s más állat volt. A kis Jézus mellett Szűz Mária és Szent József, előttük a jászolka. A templom ajtaja nyitva volt, hogy be lehetett látni, mert két gyertya világította meg a Betlehem belsejét, melynek oldalfalaira szentképek voltak festve vagy ragasztva. A Betlehemet fehér ingbe-gatyába öltözött angyal vitte a kezében. A fején fehér és sárga színű csákót viselt. A tréfás szerepet játszó öreg pásztornak kócból készült nagy bajusza és szakálla volt, kezében nagy bunkósbotot tartott. Öltözéke rongyos ruha és fekete suba volt, a fejét kucsma födte. A vállára vetett tarisznyába gyűjtötte a kapott ajándékokat: kalácsot, pogácsát, szalonnát, rézkrajcárokat. A többi pásztor ruhája ing volt, a fejükön kétszínű csákó (zöld és piros, kék és sárga, arany és ezüst s a többi). Mindegyik csörgős botot tartott a kezében. ”
Sajnos a betlehemjárás szép hagyománya rég feledésbe merült Vácon… (Fotó: Fortepan/Göcseji Múzeum) ♦