„Nagyon nagy szükség van arra, hogy itthon is tisztába tegyük, mit is jelent a kereszténység.” Ezt mondta Beer Miklós váci megyéspüspök pénteken este egy, a Ferenc pápa által a közeljövőben hivatalosan is szentté avatandó el salvadori püspök, Óscar Romero életéről és a felszabadítás-teológiáról szóló konferencián a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. A váci püspök itt Iványi Gábor metodista lelkésszel beszélgetett – többek között a politikai kereszténység és a kereszténység különbségeiről, a könyörületességről, a szegények segítéséről, és a felszabadítás teológiájáról.
Iványi Gábor főleg arra volt kíváncsi, hogy miközben Ferenc pápa – és általában a jezsuita rend mind nagyobb része is – azzal foglalatoskodik, hogy terjessze az egyenlőség eszméjét, a konkrét társadalmi hivatást, amelyet a latin-amerikai eredetű felszabadítási teológia a baloldali politikai mozgalmakhoz hasonlóan – sokszor azokkal szoros szövetségben – hirdet, aközben miért lehet Magyarországon ezzel szemben óriási ellenségességet, és kritikát tapasztalni a katolikus, református egyházak részéről – olvasható a Mérce tudósításában.
Beer Miklós maga erre úgy válaszolt, hogy Ferenc pápa már 2013-as beiktatásától fogva pontosan tisztában volt azzal, milyen hullámokat fog kelteni, mennyire megosztja az egyházat, azonban részben ez is volt a célja.
A püspök kiemelte, őt Magyarországon Ferenc pápa „magyar hangjának” szokták tartani, amely tényre büszke, azonban hozzátette, hogy amikor a pápa felhívására 2016-ban maga is menekülteket fogadott be, nem készült fel arra a szintű haragra és ellenségességre, amelyet ezzel a katolikusok közösségében kiváltott.
„Mondtam már jó párszor ilyen nagyon merész mondatokat, és tényleg nagyon szomorú vagyok emiatt, hogy ezért mit kapok. […] Én viszont nagyon bízom benne, hogy lassan-lassan kijózanodunk. […] A mostani környezetünkben az itthoni nyomorúságot is enyhítenünk kell” – jegyzete meg.
Beer Miklós szerint a Katolikus Karitász ugyan rengeteget fejlődött az utóbbi években, de például a szupermarketek által nap mint nap kidobott, még jó minőségű étel összegyűjtéséhez, szétosztásának megszervezéséhez is több ember, önkéntes kell, „meg kéne tehát mozdulni végre.”
A beszélgetésen Iványi Gábor kiemelte, a menekültellenesség a magyar társadalomban egyáltalán nem Orbán Viktorral, avagy a 2015-ös menekültválsággal kezdődött: felidézte, milyen számára érthetetlen ellenségességgel fogadták a kilencvenes években a liberális városvezetésben azt az ötletét, hogy néhány afgán menekültet is vendégül lásson karácsony este a fővárosi szociális szolgáltatások vezetőjeként.
Ráadásul már akkor, 20 éve is voltak heves tiltakozások, felháborodás, amikor Kalocsára akartak afgán menekülteket befogadni. Iványi azt mondta, akkor és ma sem a bevándorlás jelentette a fő veszélyt a kereszténységre, „hanem az irgalmatlanság.” (képünkön: Iványi Gábor lelkész) ♦