Több olvasónk érdeklődött a hírekben egyre nagyobb hangsúlyt kapó vándorpoloska és spanyol meztelencsiga invázióról, a vélhető okokról, a kedvencekre vonatkozó esetleges veszélyekről. A Váci Napló népszerű sorozatában ezúttal erre, az igazán aktuális olvasói kérdésre kértünk választ dr. Balogh Bélától, a Kedvenc Állategészségügyi Központ tulajdonos-vezetőjétől.
A szakember az okokról szólva a globalizációt, a kereskedelem élénkülését, az éghajlatváltozást említette, szavai szerint többek között ennek rovására írható, hogy különböző, eddig kevésbé ismert, alig látott kártevők, rovarok is egyre nagyobb életteret nyernek szerte a világban.
„A spanyol meztelencsiga inváziója komoly veszély. Ugyanis ez az állat a nyálkájával meg tudja fertőzni házi kedvenceinket a legtöbbször végzetes tüdőférgesség lárvájával. És ehhez nem kell közvetlen érintkezés, így például etetés után óvatosságból nem árt elzárni, lefedni a kutyák-macskák tálkáit” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Ami a vándorpoloskát illeti, ennek óvatlan bekapása, bűzös testnedvük miatt, nyálzásra, hányásra ingerelheti a kedvenceket, tehát adott esetben rovarvadászatra is gyanakodhatnak a gazdik, de súlyosabb, tartósabb tünetekkel mindenképp fontos állatorvoshoz fordulni.
Bár több házatlancsiga is garázdálkodhat a veteményeskertekben, kertészetekben, felbukkanhat úton-útfélen, napjainkban két behurcolt faj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és rokona, a barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus) okozza a legtöbb kellemetlenséget. Különösen megnehezíti az ellenük való védekezést, hogy nagyon szaporák, és kevés a természetes ellenségük.
A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) növényi nedvekkel táplálkozó, a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó kártevő rovar, inváziós faj. Hazánkban 2002-ben figyelték meg először, azóta egész Magyarországon elterjedt és jelentős kárt okoz kertészeti és szántóföldi kultúrákban, de az utcai fákon is megél.
A több mint kétszázötven éve ismert faj a Föld trópusi és szubtrópusi éghajlatú területein elterjedt kártevő. Feltételezések szerint Etiópiából származik, ahonnan a zöldségek és gyümölcsök kereskedelme folytán, illetve az éghajlatváltozás eredményeképpen terjedt el világszerte. ♦
[democracy id=”3″]