Novemberben tovább drágult a széna és a szalma Németországban, az árak soha nem látott magasságokba szöktek az aszályos szezon után. Itt jelentős az állattenyésztési szektor teljesítménye, amihez takarmányra és alomanyagra is szüksége van az ágazatnak. Az árak olyan mértekben elszálltak, hogy érdemes a magyar bálák exportjában gondolkodni.
Minden takarmányalkotó ára emelkedett az aszályos év hatására Németországban, de ami igazán meglepi a piacot, az a szalma és a széna drágulásának mértéke. A takarmányköltségek döntő hatással vannak a termelés jövedelmezőségére, ezért elkeseredtek az állattartók, mivel a ráfordításaikat nem tudják érvényesíteni az átadási árakban. A tápok általánosságban 25 százalékkal drágultak idén októberben a tavalyi év azonos hónapjához mérten, ami leginkább a takarmánygabonák azonos mértékű drágulását tükrözi vissza – írja az Agrárszektor.
A széna tonnánkénti ára a szövetségi állam teljes területének átlagában december közepére elérte a 169 eurót (54 ezer forint) – újabb 7 euróval erősödött novemberhez képest. A magyar étkezési búza ára a termelő telephelyén nem éri el ezt az árszintet: az AKI adatai alapján 53 ezer forint körül alakul a tonnánkénti ára. Eközben a búza értéke Hamburgban 202 euró/tonna (65 ezer forint) – függetlenül a minőségétől, ami szintén arra utal, hogy gabonaínség van a piacon.
A helyzet nem normális, a széna tavalyhoz mérten 47 százalékkal drágult a németeknél. Az utolsó nagy árkiugrásnak 2016-ban lehettek szemtanúi az ottani gazdák, de a mostani árszint 26 százalékkal azt is felülmúlja. Természetesen az egyes régiókban nagyok az árkülönbségek, amit nemcsak az eltérő időjárás, hanem a más-más állatsűrűség is indokol.
Összehasonlításképpen a magyarországi szénabálákat 4-6 ezer forintért kínálják a gazdák, melyek súlya mérettől és tömörségtől függően 350-450 kg, vagyis egy tonnára vetítve mintegy 10-15 ezer forintot érnek.
Az ötszörös árkülönbség miatt igen jó üzletnek számít most Nyugat-Magyarországról Bajorországot megcélozni ezzel a takarmányféleséggel. ♦