Folyamatos menedzselést igényelnek a városi nagyberuházások, ám szinte minden esetben már kiderült, hogy az eredetileg tervezett összegből ezek nem valósíthatók meg. Fördős Attila polgármester szerint a polgárok értékelik az önkormányzat teljesítményét és tudják, hogy milyen eredményeket ért el a város az utóbbi években.
- Készítsünk egy mérleget: hogyan értékeli az önkormányzat elmúlt évi tevékenységét?
– Sok féle szempontot tehetünk mérlegre, nekem viszont megválasztásom óta az a célom, a testület úgy dolgozzon, hogy a váci polgárok legnagyobb része elégedett legyen a munkánkkal. Ehhez elsősorban a költségvetésben rendelkezésre álló pénzből kell gazdálkodnunk, s elmondhatjuk, mindig találtunk eddig is olyan plusz forrásokat, amelyeket a város fejlesztésére tudtunk fordítani.
- Az önkormányzat tevékenységét nyomonkövetők sokszor úgy látják: morálisan nincs minden rendben a közös munkával.
– Ez valóban felróható a képviselőknek. Én is voltam sokáig ellenzékben, de az a destruktivitás, amelyet az utóbbi időben az ellenzék bemutat, korábban nem volt jellemző. Ellenzéki képviselőként mi a város számára fontos, alapvető kérdésekben az együttműködésre törekedtünk és sokszor kötöttünk kompromisszumokat, hogy előre léphessünk. Most viszont szinte bármit teszünk, mindenben csak a rosszat találja meg a jelenlegi ellenzék, s ez a rombolás sokat árt a városnak. Szerintem azonban téves az az elképzelés, hogy ily módon a következő választáson le lehet váltani a városvezetést, a helyben kormányzó többséget. Az emberek ismerik eredményeinket, céljainkat, s azt tapasztaljuk, hogy támogatnak minket.
- Mint minden településen, Vácon is a pénz körül forog minden, hiszen a városi költségvetés meghatározza azokat a kereteket, amelyek között dolgozhatunk. Hogyan alakult az elmúlt évi mérleg és mi várható az idén?
– Tavaly egy sikeres évet zártunk, december végére minden pénzügyi kötelezettségünknek eleget tettünk. Teljesen alaptalanok azok a bírálatok, amelyek az áthúzódó tételeket érintették, mert aki ismeri egy város költségvetésének működését, tudja, hogy vannak olyan szerződések, amelyek alapján a teljesítés után, gyakran már a következő esztendőben egyenlítjük ki a partner számláját. Ám tizenkét hónapot figyelembe véve rendezett az egyenleg.
- A városi pénzügyek egyik kulcskérdése minden év vége felé a cégek, vállalkozások helyiadó feltöltése. Hogyan alakult ez tavaly decemberben?
– Teljesültek, sőt a korábbiakhoz képest jelentősen túl is teljesültek a terveink. Az adófeltöltés során a város kasszájába 286 millió forint érkezett, ez megalapozta, hogy erre az évre egy kicsit bátrabban tervezzünk. Arra számítunk ugyanis, hogy a cégek továbbra is stabilan működnek, növekedésük folytatódik, hiszen a legtöbb területen a kormányzati intézkedések nyomán élénkül a piac, mint például az építőanyag-iparban, vagy a gépjárműalkatrész-gyártásban.
- Néhány hete fogadta el a képviselőtestület az idei költségvetést. Milyen olyan fontos témák voltak, amelyek körül viták alakultak ki?
– A működési kiadásainkban 2019-ben mintegy félmilliárdos növekedés lesz, ennek elsősorban a szociális és más közösségi kiadások emelkedése az oka. A bölcsődékben és az óvodákban új státuszokat állítottunk be, és a színház állami támogatása is jelentősen, mintegy ötven millió forinttal emelte a végösszeget. Örömmel tapasztaljuk, hogy folyamatosan emelkednek kommunális adóbevételeink, s ami ennél érdekesebb, hogy javul az adófizetési morál is.
Egyrészt a polgárok egy jelentős része ma már jobb anyagi helyzetben van, másrészt a hivatal felderítési munkája is eredményesebb, ennek is köszönhetően mintegy harminc milliós többletbevételre számítunk. Egy területen, az építményadónál van csak csökkenés, ennek oka, hogy nagy cégek jelentették, hogy a használaton kívüli épületeiket elbontják.
- A város idei költségvetése meghaladja a tizenegy milliárd forintot. Sokan nem értik, hogy ekkora összegből miért jut viszonylag kevés a fejlesztésekre.
– Azért, mert több mint hat és fél milliárd forint a működésre megy el. Ennyiből tartjuk fenn az önkormányzati intézményeket. Emellett megjelennek a költségvetésben olyan, szigorúan egy-egy projekthez felhasználható pénzek, amelyek már a számlánkon vannak, mint például a mobilgát építésére, a multifunkciós rendezvénycsarnokra, vagy a bölcsődeépítésre kapott összegek. Ezek az idei büdzsében mintegy négy milliárd forinttal szerepelnek. Ami ezeken felül marad, nagyjából ötszáz millió forint, azt tudjuk saját belátásunk szerint városi fejlesztésekre elkölteni.
És ez az a pont, amely a vitákat generálja. Azokkal az ellenzéki felvetésekkel, amikor például azt sorolják, hol és mit kellene a városban fejleszteni, többnyire egyet is értek, ám a sorrend felállításában már ritkán sikerül megkapnunk a támogatásukat. Pedig számunkra a legfontosabb, hogy a döntéssel a lehető legtöbb emberen segítsünk, vagy éppen egy kisebb közösség fontos, halaszthatatlan kérésére lépjünk. Voltak idők, amikor jóval magasabbak voltak az önkormányzat saját bevételei, ám akkor olyan rossz döntéseket hoztak, mint például a kábeltelevízió elkótyavetyélése, vagy említhetném a szérűskerti torzóként emlegetett, félbehagyott bevásárlóközpontot. Polgármesterként szigorú gazdálkodást várok intézményeinktől, s ha szükséges, beleavatkozok egy-egy döntésbe.
- Van néhány nagyberuházás, amelyek évek óta elindultak, de látszatra elég lassú a haladás. Hol tartanak ezek az ügyek?
– Az egyik fontos projekt például a mobilgát, ám ma már világosan látszik, hogy az eredetileg számított költségek nem tarthatók. Nem végeztek sajnos talajmechanikai vizsgálatokat, pedig kiderült volna, hogy az a sziklapad, amelyre a pillérek ráönthetők, a börtönnél négy, míg a Ligetnél huszonhat méter mélyen vannak. Ez teljesen új helyzetet teremt, a költségek jelentősen nagyobbak, egyes számítások szerint akár még az öt milliárd forintot is elérhetik. A kormány többször jelezte, hogy kész további támogatást adni a projekthez, számítunk rá, hogy amint erre megteremtik a forrást, megkapjuk a pénzt.
- Van még két további nagyberuházás, amely a figyelem középpontjában van. Az egyik a multifunkciós rendezvénycsarnok, a másik a múzeumi negyed. Hol tartanak ezek most?
– A csarnok esetében sajnos kétszer eredménytelen volt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt pályázatunk. Azok a cégek, amelyeket felkértünk és akiktől korábban referenciákat kaptunk, nem pályáztak, amire nem tudom a magyarázatot. Ezért meg kell ismételnünk az egészet. Ebben az esetben is számolunk azzal, hogy az idő múlásával a tervezett költségvetés nem lesz elegendő, ezért már tárgyalunk az illetékesekkel. A turisztikai projektnek két eleme van, egyrészt a belváros megújítása, másrészt egy új múzeum építése.
Ebben az esetben is látszik, hogy a múzeumra szánt egy milliárd forint kevés lesz, ennek legalább a duplája, háromszorosa kellene. Bízom abban, hogy mivel számos kormányzati intézkedés jelzi, hogy a turisztika menedzselése egy magasabb szintre lépett, ennek keretén belül kedvezően bírálják el igényeinket.
- Amikről eddig beszéltünk, azt jelzik, hogy a városvezetés napi szinten kell hogy foglalkozzon ezekkel a témákkal. Tárgyalások, telefonhívások, levélváltások – egy kisváros polgármesterének milyen esélye van, amikor lobbizik?
– Elvem, hogy minden szinten meg kell próbálni a már elindult projekteket menedzselni. Azokkal, akik bármilyen módon részt vesznek a döntések előkészítésében, mindig is jó kapcsolatokra törekedtem. Ez a hozzáállás eddig meghozta az eredményét, mert a legnehezebb helyzetekben is sikerült megtalálnunk a mindenki számára elfogadható megoldásokat. A korábban már említett nagyberuházásoknál az előkészítő szakasz második felénél tartunk, ami nagy eredmény, mert általános tapasztalat, hogy az előkészítés sokkal hosszabb, mint a kivitelezés – mondta befejezésül Fördős Attila polgármester. ♦