A júliusi ülésen tárgyalta a testület Kriksz István (Fidesz-KDNP), a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke javaslatát, amely szerint a volt Középvárosi temető síremlékeit, dokumentumait állítsák ki a jövőben a Múzeumnegyedben, amelynek látványtervei már elkészültek. A teljes cikk a Váci Napló legújabb számában olvasható, vagy fizessen elő online.
A Középvárosi temető 2005. évi felszámolása során – kapcsolódva a Fehérek kriptaleletének kutatásához – a földi maradványok, az épen maradt tárgyak, koporsók, néhány sírkő a magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek. További megmaradt sírkövek vannak a Deákvári Plébániatemplom kertjében – ide kerültek a temető keresztjei is -, az egykori kommunális üzem területén és Cservenák Péter garázsában.
Néhány elhunytat újratemettek illetve sírkövüket új helyen állították fel, ilyen többek között az Irgalmas Rend síremléke és Oros Kálmán a siketek igazgatója keresztje is. Tavaly, az Althann év alkalmából a székesegyház mellett állították fel a felújított Althann keresztet. Dr. Csányi László polgármester sírköve azonban ma is a területen hever.
A Településképi Arculati Kézikönyv az „Örökségeink” között bemutatja a Középvárosi temető megmaradt síremlékeit. Képviselőtestületi döntés van a Kegyeleti park létesítéséről, de ebben az elmúlt 15 évben nem történt előrelépés.
A Múzeumnegyed fejlesztése-Vác projekt legfőbb eleme a Váci Múmiák Múzeuma, de ide tartozik a korabeli barokk váci élet interaktív bemutatása és a Görög templom felújítása is. A koncepcióhoz időben és eszmei tartalomban is illeszkedik egy méltó megemlékezés Vác Házsongárjáról, a Középvárosi temetőről.
A megmaradt sírkövek, fotográfiák, a lehető legteljesebb névsor segítik majd az emlékezést. A tervezett Múzeumi Negyed területén lévő Görög templomhoz kapcsolódnak a megmaradt ortodox keresztény sírkövek az egykori Középvárosi temetőből.
Vác Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2019. április 11-én tartott rendkívüli ülésén elfogadta a „Barokk belváros fejlesztése” és a „Múzeumnegyed fejlesztése” tárgyban készített Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányokat, melyeket benyújtottak a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. részére. A tervezők szerint Középvárosi temető emlékezetére vonatkozó javaslatot a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányba lehet beépíteni.
A javaslat lényege, hogy a kiállítás koncepciójába illesszék bele az egykori Középvárosi temető megmaradt sírköveinek, történetének, fotóinak bemutatását, így állítva emléket a Középvárosi temetőnek és az oda temetett váci polgároknak – olvasható az előterjesztésben.
A Középvárosi temető kialakulása a Rókus kápolna körüli temetővel indult. Amikor 1740. augusztus 4-én felszentelték a Rókus kápolnát, akkor ott már temető volt ,,elhunytak hamvai fölött” – írja Karcsú Arzén Antal. A felső részt – Pajor Mátyás földbirtokát – 1778-ban csatolták hozzá, amikor felesége az egyházra hagyta temetkezési céllal. Mária Terézia alatt, 1777-től rendeletileg tiltották a templomban és templom körül való temetést.
Az első hazai vasútvonal kettévágta a temetőt 1846-ban. A felső részt ismerjük, mint Középvárosi temetőt. Az utolsó temetés 1968-ban volt.
A Fehérek kriptájába 1731-1838 között temettek. A két temetkezési hely időben részben átfedi egymást, de a Középvárosi temető főként a XIX-XX. századot mutatja be.
Még 1997-ben javasoltam – a Középvárosi temető sírjainak megőrzése mellett – a hazai temetkezési kultúrát tájegységenként bemutató tematikus szabadtéri kiállítás létrehozását, mely kiegészítette volna a Fehérek kriptájának leletegyüttesét. Ez a gondolat csak ötlet maradt – írja Szalay Ákos, építőmérnök, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság tagja a grémium elé került anyagban.
A javaslatot Vác Város Képviselőtestülete egyhangúlag támogatta. (fotó: acenter.hu)♦