Az utóbbi időben egyre gyakrabban érkezik hír arról, hogy az ország különböző helyein tornádók keletkeztek. Ezek azonban koránt sem olyan pusztítóak, mint amilyenek például Amerika partjainál jelennek meg és ha esetleg a tenger felől elérik a szárazföldet, egy széles sávon szinte teljesen letarolják a vidéket. Vácott az eddigi legnagyobb tornádót 1924-ben jegyezték fel.
Két típust különböztethetünk meg, ha tornádóról van szó. A mezociklonális tornádó szupercellás zivatarokból alakul ki, míg a nem mezociklonális tornádókat gyengébb zivatarfelhők keltik életre. Hazánkra ez utóbbi típus a jellemzőbb.
A tornádó a Föld egyik legpusztítóbb erejét képviseli, és ez a meteorológiai esemény Magyarországon is lehetséges. A tölcsér külső részén minimálisan 65 km/h, maximálisan akár 510 km/h-s sebesség szélsebesség mérhető. Ebben a „palástban” rengeteg törmelék található, amelyet a tornádó szívóhatása halmoz fel. A tornádóban lehetnek deszkák, kövek, kavicsok, cserepek, amelyet akár puskagolyó sebességével lő ki magából. Talán emiatt is állított össze egy biztonsági kézikönyvet a katasztrófavédelem, amelynek forrásául az Egyesült Államok Katasztrófavédelmének [FEMA] biztonsági tanácsait (Safety Tipps) használták fel.
Meteorológiai följegyzések, újsághírek és egyéb beszámolók az elmúlt százötven évben mintegy harminc alkalommal tudósítottak tornádóra utaló pusztításról a Kárpát-medencében. Hazánk területét ezek közül tizenkilenc érintette. Mivel a pusztítás sávja legfeljebb 100-200 méter széles, és hossza a legritkább esetben haladja meg a néhány kilométert, a tornádótölcsér élettartama pedig mindössze néhány perc, a megfigyelések meglehetősen megbízhatatlanok.
Több esetben egy-egy szélvihar okozta kárt emlegetnek tornádó pusztításaként. Ha senki sem számolt be a tornádótölcsér látványáról, és ha a pusztítás sávja sem olyan, mint ami a tornádóra jellemző, a tudósításokat erős fenntartással kell fogadnunk. Bizonyos esetekben a forgószél nem a felhőből kinyúló tölcsér kíséretében közeledik, hanem a szomszédos területek egyenetlen fölmelegedése miatt alakul ki – olvasható az Élet és Tudomány cikkében.
Tornádótölcsért hazánkban először Sőregi János régésznek sikerült lefényképeznie 1938-ban a Szamosháton. A képeket a debreceni Déri Múzeum archívuma őrzi. A károk alapján arra következtethetünk, hogy az eddig előforduló magyarországi tornádók erőssége a Fujita-Pearson-skálán legföljebb az F2-es értéket érte el.
A legpusztítóbb az 1924. évi biai tornádó volt, amikor egy csaknem 1 kilométer széles és 70 kilométer hosszú sávban mindössze hat perc alatt összesen 6 millió aranykorona kár keletkezett, öt ember vesztette életét, és hatvanegy sebesült szorult orvosi ellátásra. Az égi jelenség 1924. június 13-án pusztított Biatorbágy és Vác között. Egyes becslések szerint a régebben használt eredeti Fujita skála alapján az F4-es erősséget (ez a korrigált Fujita skálán EF5-ösnek felel meg) is elérhette a pusztítás mértékét figyelembe véve, valamint a számítások szerint egyes széllökések akár a 370 kilométer/órát is meghaladhatták.
Emlékezetes még az 1926. évi kabai ikertornádó, akkor két szomszéd felhőből nyúlt le egy-egy tornádótölcsér. 1972-ben a Balaton fölött víztölcsér (tromba) alakult ki, majd gyökerestül csavarta ki a balatonfüredi Tagore-sétány fáinak tucatjait.
Az európai kontinens belsejében és Magyarországon nem olyanok a földrajzi adottságok, hogy akadálytalanul áramoljanak a légtömegek északról dél felé, vagy akár fordítva, ezt elsősorban a Kárpátoknak, Európában pedig az Alpoknak köszönhetjük. Ennek ellenére Magyarországon is ki tudnak alakulni tornádók, de ezek nem tudnak olyan erősségűvé válni, mint a hétfői oklahomai tornádó. Általában EF0 és EF1 erősségű szélviharok alakulnak ki (az EF1 esetén a szélsebesség nem éri el a 180 kilométer/órát). Az ilyen tornádó is tud károkat okozni, ugyanis megbonthatja a háztetőket, betörheti az ablakokat, leszaggathatja a vezetékeket, kisebb fákat csavarhat ki, vagy gyenge szerkezetű melléképületeket rongálhat meg nagyobb mértékben – írja az Index.
Ritkább esetben előfordul Magyarországon EF2-es erejű tornádó is, például 2010. augusztus 16-án Mezőkövesden volt ilyen erejű szélvihar. Az akkori tornádó szélsebessége meghaladta a 180 kilométer/órát. (fotó: Pixabay) ♦