Már három hete szünetelnek a koronavírus-járvány miatt a labdarúgó-bajnokságok, így a másodosztály küzdelmei is. A 19. helyen álló Vác FC játékosai továbbra is otthonukban végzik a szakmai stáb által előírt edzésmunkát és várják az NB II-es folytatást.
Egyelőre azonban még a folytatás sem biztos. Az elmúlt napokban a honi nyomtatott és internetes sportsajtóban megszellőztetett értesülések szerint leghamarabb május második felében, vagy június elején lehet szó a bajnokságok újraindulásáról, de nyilván a mostani leállás miatt ezt meg kell előznie egy felkészülési időszaknak is, amely a járvány terjedése miatt szintén bizonytalan.
Olyan hírek is napvilágot láttak – és a magyar futballban dolgozók közül egyre többen így vélik –, hogy ezt a bajnokságot már nem lehet befejezni, ebben az esetben pedig reálisan két opció jöhet szóba: a jelenlegi állás szerinti végeredmény kihirdetése, vagy az eddigi eredmények, tehát az egész szezon törlése – ez esetben pedig csapatunk, a Vác FC az NB II-ben maradna annak ellenére, hogy tartósan kieső helyen áll, és e ligában kezdhetné meg a nyár második felében az új bajnoki idényt. Ebben a pillanatban azonban mindezek még csak találgatások, így nem érdemes ennyire előreszaladni.
A mieink március közepéig 27 NB II-es bajnoki mérkőzést játszottak le, ezeket viszont érdemes megnézni statisztikai szempontból is. Az természetesen evidens, hogy a váciak szerezték eddig a legkevesebb pontot (12) a bajnokságban, csapatunk nyert a legkevesebb alkalommal (2) és gyűjtötte be a legtöbb vereséget (19), ezért áll az utolsó, 19. helyen.
Azonban ha csak a tavaszi tabellát, tehát a tavaszi szezonhoz tartozó mérkőzéseket elemezzük, akkor az jön ki, hogy a Vác nem áll kieső helyen! Burzi Attila együttese egy győzelemmel és 3 döntetlennel (öt vereség mellett) 6 pontot szerzett és jobb gólkülönbségével (8–11) megelőzi a szintén hatpontos Dorogot (4–9-es gólkülönbség), illetve az 5 egységet begyűjtő Tiszakécskét, ez pedig tavasszal a 17. pozíciót jelenti. További szürreális fejlemény – és egyben a fejlődés jele –, hogy a váciak a tavaszi szezonban idegenben még veretlenek (egy győzelem, két döntetlen)!
Pozitívum pedig még az, hogy a bajnokság egyik legfölényesebb győzelmét aratták tavasszal Tiszakécskén (1–5), ezen a találkozón pedig akadt egy váci triplázó, Bartos Julián, aki ötödmagával – Balajti Ádámmal, Feczesin Róberttel, Délczeg Gergellyel és Germán Tamással – mondhatja el, hogy egy mérkőzésen három gólt is szerzett. A három találat pedig ebben a bajnokságban a legtöbb, amelyet egy játékos egy mérkőzésen elért.
Vannak persze olyan statisztikák is, amelyek abszolút negatívak a Vác részéről. Az együttes tudhatja magáénak a leghosszabb nyeretlenségi sorozatot – ez 21 bajnokin át tartott, egész pontosan augusztus 18., a Dorog legyőzése (2–0) és március 8., a Tiszakécske meglepő kiütése (5–1) között. A csapat ezen időszakban tizenöt vereség mellett mindössze hat döntetlenre volt képes.
A legtöbbször kiállított játékosok között pedig egy váci futballista, Kasza Balázs is ott van, aki – Horgosi Donáttal, Papp Szilárddal, Takács Zsomborral és Toma Györggyel egyetemben – kétszer is mehetett idő előtt zuhanyozni. Közülük pedig leggyorsabban éppen a 19 éves váci középhátvédet állították ki, a Nyíregyháza elleni, 2–1-re elveszített őszi meccsen már a 30. percben megkapta a piros lapot. ♦