Volt egy esztendő, amikor először került be Vác a hazai filmtörténetbe. Legalábbis ezt tartja a fáma. Eszerint 1935-ben Budapesten felépítették városunk egyik terét és utcáját és ott forgatták a kor stílusának megfelelően egy kicsit dagályos, egyszerű történetet feldolgozó alkotást, A királynő huszárja című filmet. Állítólag a stáb meghívta a volt váci polgármestert is. A film most meg is nézhető.
„Tudomásunk szerint városunk öreg utcái és terei még nem szerepeltek olyan filmben, amely regényes történetet ölel fel és amelyet külföldre is kivittek volna. Most folyik Budapesten a Pedagógiai-filmgyárban »A királyné huszárja« című Farkas Imre-film felvétele. A filmgyár udvarán szombaton reggel felépítették az ősi püspöki város, Vác egyik terét és utcáját. Akik ismerik Vácot, meglepetten állapították meg, hogy az eredetinek milyen tökéletes mása a filmműteremben elterülő Konstantin-tér.
A Kuria-szálló előtt helyezkedtek el a cigányok, akik a szombati felvételek során éjjelizenét adtak a Farkas-film két női főszereplőjének, Olty Magdának és Balogh Klárának. A felvételekre meghívták Karay-Krakker Kálmán dr volt polgármestert, Pest vármegye főispánját, aki nagy érdeklődéssel nézte végig a városáról készülő hangos filmfelvételeket” – számol be az érdekes történésről a Váci Hírlap.
Egy kissé pontatlanul. A királyné huszárja eredetileg György István rendezéseben készült, A cikkben említett Farkas Imre a forgatókönyvet írta Mihály Istvánnal együtt. Operatőrként Bécsi Józsefet és Berend Lajost jegyezték fel. A kétségtelenül népszerű szereplőgárdában olyan, talán még ma is jól csengő nevek kaptak helyet a már említett, de a mai filmrajongók számára jórészt ismeretlen két színésznőn kívül, mint Apor Nóra és Berky Lili.
A rendező, aki festőművésznek tanult
A rendezőről, György Istvánról is csak ritka feljegyzések hagynak nyomot. Budapesten született 1899. november 29-én és ott is halt meg 1958. április 14-én. Nemcsak filmrendező volt, forgatókönyvíróként, festőművészként is emlékeznek rá. Felesége Killényi Gizella volt. Egyetemi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte el. Az első világháború után rendezőasszisztens lett. 1927-ben készült első önálló filmje. A második világháborút követően a kohó- és gépipari filmstúdióban ipari filmeket készített. Sírja a Farkasréti temetőben található.
György István termékeny alkotó volt, rendezőként csaknem két tucat filmet jegyez. Vágóként, tanácsadóként és producerként is sikeres volt, tíz film kópiáin szerepel a neve.
A Váchoz köthető film esetében maga a történet nem túl kacifántos. 1886-ban, az őszi hadgyakorlat idején Ikerváry György főhadnagy első látásra beleszeret a színésznői karrier után áhítozó kispolgárlányba, Nagy Marikába. Marikát Stanzi néni megpróbálja lebeszélni erről a kapcsolatról, mert Szeles Berci földbirtokost szemelte ki a számára. A rokoni intrikának kedvez a félreértés, mely a fiatalok között amiatt támad, hogy a fiatalember pénzért vásárol a lánynak fellépési lehetőséget egy jótékony célú hangversenyen.
Majdnem célba érnek az intrikák, de jön a tisztiszolga
A fiú nagynénje szintén a szerelmesek ellen dolgozik, a királynővel át akarja helyeztetni Ikerváryt, hogy Marikától elszakítsa, mivel azt szeretné, ha Gyuri az ő lányát, Steffyt venné feleségül, aki viszont Szeles Bercibe szerelmes. A királynő azonban Ikerváry tisztiszolgájának a közbenjárására a szerelmesek pártját fogja, s az áthelyezés helyett hozzájárul a házasságukhoz.
A filmet 1936-ban mutatták be, hogy milyen sikerrel, arról nem maradtak fenn feljegyzések. A videómegosztó jóvoltából most bárki megnézheti – dönts el maga, tetszik-e manapság neki ez a film. ♦