Vácott egyedülálló gőzsterilizáló berendezéseket gyártanak, amelyeket világszerte használnak egészségügyi, gyógyszerészeti és mezőgazdasági területeken. A külföldi tulajdonban lévő Celitront május elején Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felkereste egy villámlátogatáson, s akkor elhangzott: a járvány miatt lélegeztető gépeket is gyártani fognak.
A WHO irányelve szerint a veszélyes hulladékot a keletkezési helyéhez a lehető legközelebb eső helyen kell feldolgozni. A veszélyes hulladék szállításához fűződő kockázatok magasak, és a fertőző anyagok esetében a kockázati tényező minden egyes nappal növekszik. Szállítása drága, bonyolult művelet, éppen ezért az elmúlt évtizedekben megjelentek a helyi sterilizálást lehetővé tevő berendezések – emeli ki cikkében a GyártásTrend című szakportál.
Az egészségügyi ágazatban keletkező hulladékok jelentős része baktériumokat, vírusokat, élősködőket és gombákat tartalmaz, így a fertőzés kockázata nagy. Gondolunk itt a laboratóriumokból származó különböző tenyészetekre, az operációk, boncolások során létrejött hulladékokra, a kötésekre, a testnedvekkel erősen szennyezett ruhadarabokra, de ide tartoznak a különböző eszközök is, amelyek jellemzően egyszer használatos termékek, mint vérdializáló berendezések, csövek, szűrők, tűk, szikék. A szúró- és vágóeszközökön, infúziós készleteken túl a patológiai hulladékok – szövetek, szervek, testrészek – is fertőznek.
Azon kórházi hulladékok, amelyek nehézfémet vagy klórt tartalmaznak, környezetkárosító anyagokat juttathatnak a légkörbe égetésük során. Ha ezeket a fertőző melléktermékeket eltemetik, akkor pedig a talajvíz szennyezését kockáztatják, így a kórházi hulladékok kezelése leginkább akkor hatékony és környezetkímélő, ha a helyszínen ártalmatlanítják. A Celitron olyan integrált gőzsterilizáló és aprítóberendezéseket (ISS) gyárt, amelyek hatékonyak, környezetbarátak, és jóval kisebb beruházással telepíthetők, mint egy megfelelő szűrőkkel ellátott hulladékégető kiépítésének a költsége.
A Vácra bevezető 2-es főút mellett található modern épület a Celitron főhadiszállása, itt gyártanak és innen irányítják a globális kereskedelmet, a szervizszolgáltatást. A Celitron fő befektetője a londoni tőzsdén is jegyzett BATM-csoport, ennek a nagyvállalatnak a biomedical divíziója alá tartozik a magyar kkv. Aki először jár náluk, nem is gondolná, hogy olyan berendezéseket állítanak elő, amelyekkel akár a sertéspestises disznótetem is egyszerűen eltüntethető. Csont sem marad utána, de még a DNS-t is a felismerhetetlenségig roncsolja.
„A berendezéseink megfelelnek az összes orvosi sterilizálásra és a gépekre vonatkozó irányelvnek. A gyártási technológiánk lehetővé teszi, hogy egyedi igényeket elégítsünk ki, és kulcsrakész megoldásokkal, kizárólag környezetbarát technológiákat használva tegyünk eleget a piaci igényeknek. Úgy kezdtük, mint a Google, egy kis garázscégként, mára viszont világszerte több mint 80 országban több mint 400 kórházi veszélyeshulladék-kezelő egységet (hulladékmegsemmisítő berendezést), valamint több mint 4000 autoklávot, gőzsterilizálót telepítettünk” – mondta a lapnak Papp Dániel teszt- és szervizvezető.
A gyártás nagyon sok magyar, német és csak néhány távol-keleti alkatrész beérkezésével kezdődik, amelyeket a részegység-összeszerelő kisebb-nagyobb modulokká állít össze, mielőtt megkezdődne a sterilizálók összeszerelése. A nyomástartó kamrák és a vezérlőpanelek saját fejlesztésűek, de a legtöbb alkatrész kereskedelmi forgalomban is kapható. Rendszeres és komoly auditnak, magas certifikációknak, ISO- és emelt szintű ISO-előírásoknak kell megfelelniük, így a kritikus alkatrészeket mintavételezéssel ellenőrizik. A százból két kötelezően ellenőrizendő termék helyett mi mindegyiket egyesével megvizsgálják, így próbálva minimumra szűkíteni a problémás alkatrészek számát.
A Celitron forgalmában nem számottevő a magyarországi részesedés, főleg exportra gyártanak, jelen vannak Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában. ♦