A következő hónapban 81. életévét betöltő, országos hírnévvel bíró váci festőművész, Orvos András elhatározta, hogy innentől kezdve már nem az lesz a legfontosabb az életében, hogy kiállításokra fessen. „Most is napi rendszerességgel dolgozom, de már pusztán azért, mert jólesik. De a kiállítások már kevésbé érdekelnek” – mondta a Váci Naplónak.
„Persze nem tudom megfogadni, hogy több kiállításban nem veszek részt, hiszen a felkérések folyamatosan érkeznek. Jelenleg a Lyra Könyvesház Torony Galériájában van néhány képem kiállítva, de idén még egy váci és egy budapesti kiállításnak is résztvevője leszek” – árulta el Orvos András.
Kiderült, a festőművész rendkívül aktív a közösségi médiában, nem csupán privát profilt, hanem egy oldalt is üzemeltet a Facebookon, melyre rendszeresen feltölti korábbi és újonnan elkészült alkotásait. Az oldal neve K16 Kortárs Galéria, ami a nevét onnan kapta, hogy a Káptalan utca 16. számú házban volt a K16 Galéria.
„Most tettem fel a Facebookra egy korábbi, 1992-es kiállításomat. Elég sokszor felteszek újabban egy-egy olyan kiállítást, ami a múltban volt: hagy lássák, hogy azért volt élet Vácon, és én szeretném, ha ez továbbra is így maradna. Továbbá, ha egy kiállításmegnyitóra elmegyek, ott is sokat szoktam fényképezni, majd ezeket a képeket is feltöltöm” – mondta a művész.
Elárulta, hogy ő ugyan már nem tervezi további könyv kiadását, azonban január óta rendkívül sokat olvas, és elsősorban régi nagy klasszikusok – Tolsztoj, Dosztojevszkij, Thomas Mann – műveit olvassa újra, továbbá festőművészek és zeneszerzők életrajzait, valamint művészetelméleti tanulmányokat és a Bibliát. „Én úgy olvasok, ahogy festek. Nagyon aprólékosan festek, kisecsetfestő vagyok. Olvasni pedig úgy olvasok, hogy betűről-betűre, tehát számomra az olvasás elég fárasztó szellemi munka” – árulta el.
A művész betekintést engedett magánéletébe is. „Majdnem egyformán telik minden napom: fél ötkor felkelek, tornázom, és aztán hétig olvasok, utána reggeli, aztán eljövök a műterembe – ez egy városi séta -, délben mindig ebéd, utána pedig otthon festek körülbelül öt óráig. Közben szeretek a háttérben tévét nézni, rádiót hallgatni vagy zenét.”
Ezt követően még röviden kitért élete legfontosabb fázisaira is: „Békéscsabán születtem, Pesten jártam a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Utána megnősültem Pesten, majd 1974-ben ismerkedtem meg a mostani feleségemmel Szentendrén. Ez érdekes, gyakran jártunk Szentendrére a barátaimmal, és akkor pont a Vajda Lajos Stúdióban volt egy kiállításunk. A Duna-parton sétáltunk, és ott egyszer csak megláttam, azonnal megszerettem. És ez már tart 46 éve”. ♦