Dr. Nagy Szilvia egy váci pszichiáter szakorvos és pszichoterapeuta és csapata, a Nefelejcs című és demencia témájú projektjével bejutott a Richter Gedeon Gyógyszergyár által alapított Richter Anna Díj döntőjébe. Projektjük egy az időskori demenciát a páciens szemszögéből bemutató kisjátékfilmen keresztül széleskörű társadalmi párbeszédet kezdeményezne. A film forgatókönyvíró rendezője a szintén váci illetőségű Chilton Flóra.
A Nefelejcs a társadalom számára a demens emberek furcsa viselkedéseinek megértését és elfogadását elősegítő, érzékenyítő beszélgetésre alkalmas, témaindító kisfilm, mely egyben segíti a laikusokat a betegség korai felismerésében. Az idős, demens főszereplő hétköznapi kálváriája kívülállók számára érzékletesebben, érthetőbben teszik láthatóvá a különös viselkedés mögött meghúzódó okokat, egy elsőre „láthatatlan” problémát.
Honnan a szakmai érdeklődés a demencia irányába? Személyes érintettség okán vagy egyszerűen csak így alakult – kérdeztük Dr. Nagy Szilviától.
-A személyes érintettségen túl a praxisomban is azt látom, hogy az elöregedő társadalomban és a – szerencsére – hosszabb élettartam kapcsán is egyre nagyobb számot tesznek ki az idősek, és az ő köreikből kerülnek ki főleg a demenciával élő páciensek. Így tehát több az érintett is, hiszen szinte minden családban van demens beteg, vagy ismerünk olyat ahol van.
Hogy látja pszichiáterként ezt a jelenséget?
-Egy lassan javuló tendenciát látok, kevesebb a stigma, több a megértés, és egyre több kezdeményezés születik irányukba.
Hogyan jellemezné a velük való munkát?
-A betegség krónikus, és nem gyógyítható, de fontos a részletes kivizsgálás, kedvező esetben a gyógyszerekkel való lassítás. A hangsúly a folyamatos gondozáson van, szoros egységben a hozzátartozókkal, a családdal, és legalább olyan fontos az ő támogatásuk is, megelőzendő a kiégésüket.
A közelmúltban Ön és a csapata bejutott a Richter Anna Díj orvos kategóriájának a döntőjébe. Elmesélné, hogy pontosan miről is szól ez a projekt?
-Projektünk egy az időskori demenciát a páciens szemszögéből bemutató kisjátékfilmen keresztül széleskörű társadalmi párbeszédet kezdeményezne. A Nefelejcs c. kisfilm a társadalom számára a demens emberek furcsa viselkedéseinek megértését és elfogadását elősegítő, érzékenyítő beszélgetésre alkalmas, témaindító kisfilm, mely egyben segíti a laikusokat a betegség korai felismerésében.
Milyen módon?
-Egy olyan kisjátékfilmet szeretnénk készíteni, ahol az idős, demens főszereplő egy napját mutatnánk be, amikor is a főhős elindul meglátogatni a férje sírját, azonban a betegsége miatt az út során nem várt komplikációk adódnak. Ennek a kálváriája a kívülállók számára érzékletesebben, érthetőbben teszik láthatóvá a különös viselkedés mögött meghúzódó okokat, egy elsőre „láthatatlan” problémát.
Milyen korosztályt szeretnének megszólítani?
-A gyermektől, az idősekig mindenkit, hiszen az unokák is érintettek lehetnek, mint hozzátartozók, és fontos, hogy a koruknak megfelelő szinten nekik is elmagyarázzuk az állapot lényegét. A film olyan helyzeteket ábrázol, ahol óhatatlanul belegondolunk, hogy milyen lehet demensnek lenni? Mit lát, hall vagy érez az, aki ebben a betegségben szenved? Vagy akár azt is, hogy mit érezhet egy hozzátartozó, akit esetleg már nem ismernek meg?
Honnan jött a gondolat, hogy orvosként egy film elkészítésébe vágjon bele?
-Egy szerencsés véletlen találkozás kapcsán kértek fel a film készítői kreatív szakértőnek, még a forgatókönyv írás időszakában. Nagyon élveztem, ahogyan az én szakorvosi nézőpontom találkozott a filmes ábrázolás lehetőségeivel, nagyon inspiráltak ezek a beszélgetések, jól esett kilépni a tudomány világából, kicsit belépni a művészet eszköztárába.
Mi vezérelte Önöket?
-Arra gondoltunk, hogy a szavak világán túl, amit én a napi gyakorlatban használok a páciensekkel, olyan nonverbális csatornákhoz jutnánk így el, ami másképpen láttatja ezt a jelenséget, a színek, hangulatok, fények, zenék, a képi világ formájában.
És mit tehetnek az Olvasóink, ha ők is szívesen megnéznék a Nefelejcs című filmet?
-Hát azért előbb még a verseny döntőjét meg is kell nyerni, és csak akkor láthatunk neki a forgatásnak. Remélem elég szavazatot kapunk a közönségszavazáson, vagy ha nem, hát a zsűri a mi projektünket választja ki, ez esetben a film egy éven belül elkészülhet.
Hol találkozhatunk majd a filmmel?
-Először fesztiválokon tervezzük bemutatni, de utána remélem megtekinthető lesz a televízióban és az interneten is.
És végül hol szavazhatunk?
-A richterannadij.hu honlapon.
Sok sikert kívánunk!
-Köszönjük! ♦