Folytatódik a nyílt leveleknek a sora. Az elmúlt hetekben a helyi médiumok felületein követheti nyomon Vác lakossága Matkovich Ilona polgármesternek és Turai Jánosnak a Váci Zsidó Hitközség elnökének a nyilvános levelezését. Most ennek az üzenetváltás sorozatnak a következő állomásáról számolunk be mi is és a vitát lezártnak tekintjük!
Azok számára, akik nyomon követik Vác közéletének eseményeit már ismeretes, hogy feszült hangulatú párbeszéd alakult ki a város és a helyi zsidó közösség vezetői között. Ennek során a felek érintettek olyan, a település számára is kellemetlen ügyeket, mely során több helyi politikus az antiszemitizmus, illetve a rasszizmus vádjával volt illetve. A polgármester, képviselőinek védelmére kelve, nyílt levélben üzent Turai Jánosnak és immáron két alkalommal is meginvitálta egy személyes találkozóra a városházára, hogy így rendezzék a szituációt. A vallási vezető azonban ezidáig nem élt ezzel a lehetőséggel, sőt válaszaiban élesen kritizálja a városvezető kommunikációját és a reakcióját az elhangzott vádakra.
„Tisztelt Polgármester Asszony! Ön nyílt levélben szólított meg engem a város nyilvánossága előtt, engedje meg, hogy én is így tegyek, aztán döntsék el városunk polgárai, hogy kinek kellene közülünk megbocsájtania és miért” – kezdi legújabb, a Váci Napló szerkesztőségének is eljuttatott levelét a Váci Zsidó Hitközség elnöke. Majd arra hívja fel Matkovich Ilona figyelmét, hogy véleménye szerint a vallási közösség vezetőjeként nem ő volt az, aki megmérgezte az önkormányzat és a hitközség kapcsolatát. Mint emlékezett: „Amikor Ön elfoglalta a polgármesteri széket, elsők között gratuláltam Önnek levélben és felajánlottam támogató együttműködésemet.”
Ezzel kapcsolatban hozta fel példaként a váci zsinagóga tetőzetének a felújításának az ügyét is. Elmondása szerint a projekt véghezvitelét nehezítő mulasztásokat és a közösségére nézve sértő hozzáállást tapasztalt a 2018-ban megválasztott városvezetés részéről, ami miatt végül pályázati forrásból kellett megvalósítaniuk a renoválásokat. Majd közölték: a jövőben semmiféle támogatást nem fogadnak el az önkormányzattól.
De ezt követően a városvezetőnek az előző levelében olvasható gondolataira is reagált a hitközség elnöke. Február eleji írásában Matkovich Ilona bírálta Turai Jánosnak azon megnyilvánulásait, mely során többek között Tótváradi-Nagy Bence és Fehér Zsolt önkormányzati képviselők ellen szólalt fel, illetve felhívta a vallási vezetőnek a figyelmét a MAZSIHISZ vezetőségének ajánlására, amiben a politikai semlegesség mellett foglalnak állást.
„Kedves Polgármester Asszony! Nagyon is komolyan vesszük ezeket az ajánlásokat anélkül is, hogy Ön erre felhívná a figyelmünket. Nagyon kérem Önt, ne fenyegessen egyházi méltóságokkal és nagykövettel, nálunk nincs parancsuralmi rendszer, ajánlások hangzottak el. Ezek az intések nem arról szólnak, hogy ha leköpnek akkor törüljem le és köszönjem meg. Ha le büdös zsidóznak és a temető, meg a zsinagóga szétverésével riogatnak, akkor bújjak el? Én nem állítom célpontnak az Ön munkatársait, csak ha leköpik a számítógépük klaviatúráját, mert az a Rabbiképző Zsidó Egyetemnél nyitotta ki a képernyőt és a többi hasonló szöveget már nem írom le, akkor én azért tiltakozom! Ezután újra jött a kioktató szöveg, a bocsánat kérésre való felhívás
Ezt is elértük az Ön által vezetett városban, hogy bocsánatkérésre szólítja fel mindazon szónokokat, akik elítélték a fasizmus rémtetteit és figyelmeztettek annak jelenlegi megnyilvánulásaira. A megemlékezők nem kamasz csínytevésekről beszéltek, hanem azon nagykorú személyről, akiről Ön hallgat a levelében. Ön bízik abban, hogy a váci polgárok engem elítélnek, mert országosan lejáratom „szeretett városunkat.” Ezt ítéljék meg a város polgárai, akik közül több mint százan eljöttek a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára és közel száz részvéti telefon hívást kaptam az ország több pontjáról, de a legtöbbet Vácról. Még Izraelből is több telefon érkezett, többségében Givatayimból, Vác testvérvárosából, amelynek tiszteletbeli polgára vagyok.
Városunk eddigi polgármestereivel hitközségünknek kiváló kapcsolatai voltak, kivétel nélkül még ha különböző pártokat is képviseltek. Mindannyian érzékenyek voltak arra, hogy a holokausztban a város több mint ezerhatszáz polgárát vitték el és ölték meg. Mindannyian együtt működtek velünk, közös rendezvények szervezésének segítségében. […] Végezetül kijelentem, hogy a Holokauszt Nemzetközi Világnapja nem párt rendezvény volt, hanem a fasizmus és a kommunizmus áldozatairól való megemlékezés. Szomorú, hogy a fasisztoid jelenségek gyermek csínynek való mentegetése a város első embere tollából íródik, a jelenleg is nagykorú Ön mögé elbújik” – írta az elnök. ♦