Nem kötelező címet adni egy sokak által látott kiállításnak, magukért beszélnek a művek. A kitett alkotások kapcsán egy igényesen „minimalista”, képeket látunk egy fontos helyen. Szabó Henrietta képei láthatóak jelenleg a váci Madách Imre Művelődési Központ Ablak Galériájában. Messziről is jól láthatóak, mivel nagyméretű alkotásokról van szó, távolabbról nézve festményeknek tűnnek, de egészen másról van szó. Erről kérdeztem az alkotót. A képek címei Aszály, Itt és most, Napraforgók, Nyúl. Különböző témák hasonló, egyedi stílusban.
A Nagymaroson élő művész szereti párban készíteni ezeket a kollázsokat, egészen pontosan fogalmazva sodrott kollázsokat. Például az Őzek című művéhez van egy Darvak elnevezésű. Gyakran utazás közben inspirálódik, amikor például útközben meglát egy állatot a ködös távolban. Szinte minden alkotásán fontos a horizont, mint olyan megmutatása, mintegy felmutatása. Ahogy elmondta, ami gyerekkorban történik az emberrel, az végig követi az egész életén. Mivel egy hazautazás három órát tart, ez az idő remek lehetőség számára arra, hogy ötleteket gyűjtsön, melyek később formát, színt nyernek egy kép formájában. A kiállított Aszály és a Napraforgó képpár elkészítésének ötlete is ilyen utazás alkalmával fogalmazódott meg benne. Egyébként a ma már mintegy száz darabos sorozatot részben a sík táj és a Nagymarosról a Visegrádi-hegység látványa inspirálta.
Felmerülhet az olvasóban, hogy mi is ez a sodrott kollázs technika, aminek művelője Szabó Henrietta, aki egyébként túl van számos egyéni kiállításon határon innen és túl. Az első ilyen munkája négy évvel ezelőtt készült a szombathelyi kötődésű Nemzetközi Textilművészeti Triennálé kiírására. Egy hosszú alkotói szünetnek lett ezzel vége. A pályázati kiírás témája a sodrás volt. Mivel a háromgyermekes édesanya krepp-papírral bőven el volt látva, adta magát a dolog és a pályázat mini kategóriájába (ez 20x02cm-es méretezést jelentett) elkészítette első sodrásos kollázsképét. A krepp-papír csíkokra vágott darabjait kézzel sodorja, majd ezeket a sodrott szálakat ragasztja fel a felületre. A színek a felhasznált papír színei, tehát nem használ festéket a művész. Azért is izgalmas számára a krepp-papír, mert bárki számára elérhető, teljesen kommersz anyag. Viszont egy kiállítási térbe bekerülve mégis műtárggyá válik. Volt is egy kiállítása nemrég Etyeken, aminek a címe A kommersz felmagasztalása volt.
Az Ablak Galériában látható képeknél is az az érzése a nézőnek, hogy amit lát, az részben képzőművészet, részben iparművészet. Minél közelebb lép a látogató az alkotáshoz, egyre inkább érzi a késztetést, hogy legszívesebben megérintené a művet. Szabó Henrietta véleménye szerint valahol a kettő között van, tehát képzőművészet és iparművészet is a technika, ahogyan dolgozik. Egy határvonal, a néző, tehát a befogadó döntése, hogy mit lát a technikát illetően. Azért önazonos számára, mert egy paraszti kultúrából jön és első generációs értelmiségiként ez egyfajta meghasonulás. Hiszen – ahogy kifejtette – a sodrás, mint olyan, legyen az kötél, a szövött ruha, az emberiség létezése óta hozzátartozik a kézműves tevékenységekhez. Ezért is fontos számára, hogy magát az alapanyagot is ő gyártsa le. Amiből utána mégiscsak egy műalkotás születik.
Fontos még hozzátenni, hogy a képei akvarell vázlatok alapján készülnek. Horizont. Fajsúlyos, visszatérő eleme ez a képeknek. Szabó Henrietta elmondta, azért, mert az ég és a föld határát jelzi ez a vonal. Ennek elhelyezkedése okán egy kép lehet emelkedett, vagy épp nyomasztóbb is a néző számára. Maga a fogalom, hogy határ, ami lezár, lehatárol, területekre szab, a valóságban pont a végtelenséget, a határtalanságot mutatja. Ez az ellentmondás rendkívül izgalmas számára. Így egyfajta spiritualitást is nyer a kép.
A felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat végzett művész, akinek közel negyven (egyéni és csoportos kiállításon voltak eddig láthatóak munkái) számára van egy másik fontos cél is. A közösségszervezés. Ugyanis az egyik nagy internetes közösségi oldalon vezeti a Kanyarban a kultúra című oldalt, valamint a Kirakat Műhelygaléria eseményeinek szervezésében is szervesen kiveszi részét, ami Nagymaros főterén található.
A váci tárlat április 20-ig látható. ♦