Vác – mint minden érben – idén is csatlakozik a Nemzeti Örökség Intézet által meghirdetett Emlékhelyek napjához. Idén két „mini” séta várja az érdeklődőket: a váciak által jól ismert Honvédemlékmű és a kevésbé ismert ellenben sok titkot rejtő honvéd sírokról mesél nekünk Forró Katalin. Majd a Hétkápolna templomát látogathatják meg a résztvevők és hallgathatják meg a kegyhely történetét Csépe Zoltántól.
Vácon jelenleg két történelmi emlékhelye van, a Hétkápolna és Honvédemlékmű mellett 2022-ben a Nemzeti Örökség Intézet döntése alapján három éve bővült ki a 2001-ben emlékparkká nyilvánított deákvári rabtemetővel.
A Honvédemlékmű 1868-ban épült, hazánkban elsőként, közvetlenül a kiegyezést követő évben. Az 1848-49. évi szabadságharc csatáiban elesett áldozatoknak állít emléket. Minden év tavaszán Hagyományőrző Emlékhadjárat keretében huszárfelvonulást tartanak, az emlékmű mellett élethűen idézik fel a csata eseményeit.
A Hétkápolna búcsújáróhely története még régebbi. A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.
Találkozási pont: Vác, Honvédemlékmű
Program
10 óra: Titkok a honvédemlékmű és a honvéd sírokról. A sétát vezeti: Forró Katalin
11 óra: Hétkápolna templom látogatás. Tárlatvezetés: Csépe Zoltán
A részvétel a programokon ingyenes! ♦