A 18. század derekán a váci káptalan borait a Curia és a Csillag vendégfogadó pincéjében tárolták. Jó bora volt a káptalannak, jó forgalmat bonyolított le mindkét vendégfogadó. A Curia épülete a főtéren állt, a Csillag, vagy ahogyan később nevezték Arany Csillag a Káptalan utca déli végén lévő kis téren volt. A teret a fogadóról Csillag térnek hívták egészen 1888-ig, amikor a város új neveket adott az utcáinak, tereinek. Ekkor kapta a terület a Kossuth tér nevet – olvashatjuk a Tragor Ignác Múzeum múltat felelevenítő sorozatának következő részében.
A Csillagban nagy élet zajlott… Ezért is történhetett az, hogy 1805. november 27-én hajnalban egy kis csecsemőt találtak egy kosárban a fogadó bejáratában. A gyermek a Küszöbi Teréz nevet kapta, és megkeresztelése után dajkaságba adták.
A Csillagban a környékbeli földbirtokosok és a dzsentrik mulattak. Itt nem a billiárd, hanem a kártya volt a divatos játék. Tragor Ignác szerint: „A társasjátékok királya, a csendesnek nevezett ferbli volt, amelyen cigány és bor mellett mállottak a nemesi kúriák oszlopainak téglafalai és csúszott ki a hétszilvafás birtok a lábak alól.” Bár a két „hivatalos bérkocsi állomás a vasútállomásnál és a kikötőnél volt, a Csillagnál is ott álltak a konflisok és a fiákerek az utazók nagy örömére. A Csillag ugyanis egyszerre volt szálloda és vendéglő is.
A Csillagban akár 120 fős díszvacsorát is lehetett rendezni, így a nagyobb városi ünnepségek, a díszhangversenyek után gyakran a Csillagban folytatódtak. Itt ünnepelték meg díszvacsorával a 1868. július 19-én a Honvédemlékmű átadását. Ez volt többek között a Lőegylet, a váci tűzoltók törzshelye, és itt volt a Casinó helyisége is.
1901-ben bejelentették, hogy a káptalan eladja az épületet, helyén „tápintézet” (diákok számára étkezést is biztosító intézmény, kollégium) megnyitását tervezik. 1902-ben árverezték el a berendezést: „A nadrágtól fel a pezsgőig és gázlámpáig volt ott minden s alig akadt tárgy, mely vevőre nem akadt volna.”
Ugye tudják, ma milyen intézmény működik az épületben? ♦