Lévai Judit iskolai védőnő ma már három iskola diákjaiért felel Vácon, de az útja nem volt egyenes. Volt benne biztosítás, fővárosi élet, három gyerek és egy nagy visszakanyar – vissza ahhoz a hivatáshoz, amit egykor az édesanyja kifejezetten nem ajánlott. Mert az egészségügy nem könnyű. De neki ez az út volt megírva.
„Bármi mást, csak az egészségügyet ne” – és mégis…
Berettyóújfaluban nőtt fel, egészségügyis szülők gyermekeként. Édesapja mentőápoló volt, édesanyja asszisztens a rendelőben. Juditot gyerekkora óta vonzotta a gondoskodás, a segítés – de főként a gyerekek szeretetteljes, varázslatos világa.
Az utcabeli gyerekek körében ő volt a „nagytesó”, aki játszott, mesélt, vigyázott rájuk. A pedagóguspálya is szóba került, de végül a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán lett belőle védőnő.
Egy kis kanyar az életben – és vissza a gyökerekhez
Bár diplomával a zsebében indult el az életbe, mégsem rögtön a védőnői pályán kezdett. A pálya akkori alacsony megbecsültsége, a rengeteg adminisztráció és a leterheltség miatt inkább biztosítónál helyezkedett el, ahol egészségügyi tudását másképp hasznosíthatta.
Közben megszerezte második diplomáját is humánszervezőként, és háromgyermekes boldog édesanya lett. Aztán egy nap jött az átszervezés – és vele együtt az új lehetőség: egy megüresedett iskolavédőnői állás Vácon.
Erről akkor egy jó barátnője szólt neki. Judit pedig hallgatott a megérzésére. Jelentkezett és megérkezett az „égiek által előre megírt” hivatásába.
Három iskola, három világ – egy szívvel-lélekkel végzett munka
Ma a váci 2. számú iskolavédőnői körzetet látja el Judit. Három egészen különböző iskolában dolgozik: a hagyományos Petőfi iskolában, a szabad szellemű, alternatív Waldorfban és a Pivár iskolában, ahol értelmileg akadályozott gyermekek tanulnak.
„Eleinte kihívás volt eligazodni, ki kicsoda, kivel kell egyeztetni, de mindenhol nyitott, kedves kollégákkal találkoztam” – meséli lelkesen Judit. Bár formálisan nem az iskola alkalmazottja, hiszen a Váci Humán Szolgáltató Központhoz tartozik az iskolaegészségügy is, de napjai mégis szorosan kapcsolódnak az iskolák ritmusához, közösségéhez. Az iskolaorvossal közösen készítik el a tanévre szóló munkatervet, igazodva az iskolai programokhoz.
Nemcsak szúrás, nemcsak papírmunka
Sokan úgy képzelik, hogy az iskolavédőnő „csak” adminisztrál, meg beadja az oltásokat. A valóság azonban, ez a munka sokkal több, mélyebb és emberibb. Ősszel például a kötelező védőoltások időszaka komoly szervezést, figyelmet és nyugodt jelenlétet igényel – különösen, mert sok gyerek érthető félelemmel, szorongással ül be a szobába.
„Ez az első alkalom, hogy nincs ott a szülő velük. A gyerekek rám vannak bízva. Ilyenkor sokat számít, hogy bíznak bennem és ezért mindent is megteszek” – magyarázza Judit.
Hungarikum a védőnői szolgálat
Az iskolaegészségügy egy különleges magyar rendszer. A védőnői munkát az ún. iskolaegészségügy keretein belül végzik. Ez a rendszer Magyarországon egyedülálló módon biztosítja a gyermekek prevenciós egészségügyi ellátását az iskolai évek alatt. Az iskolavédőnő feladatait szedjük csokorba:
akut ellátás (például: helyszíni kis balestek, vérzések)
szűrővizsgálatok (látás, hallás, testtartás, vérnyomás),
a gyermekek testi fejlődésének nyomon követése (testsúly, testmagasság, testtömegindex BMI)
a védőoltások megszervezése,
egészségfejlesztő foglalkozások tartása,
egyéni tanácsadás,
és a gyerekek mentális jóllétének figyelemmel kísérése.
„Szia Judit néni!” – amikor a gyerek csak úgy benéz
A legszebb pillanatok mégis azok, amikor a gyerekek „csak úgy” bejönnek. Egy jó szóért, mosolyért, kedvességért, zsebkendőért. Egy kis nyugalomért. Egy ölelésért.
„Amikor megkérdezik, mikor jövök megint „fodrászkodni„ – hajakat átvizsgálni, na ez tényleg azt jelenti, hogy elfogadtak. És ez mindennél többet ér.” – meséli Judit mosolyogva.
Nem vagy egyedül – a védőnői közösség ereje
„A munkám önálló, de sosem érzem magam egyedül.” A védőnői szolgálat nemcsak szakmailag, hanem emberileg is összetartó csapat. A kollégák támogatják egymást, közös értekezleteken, sőt még kirándulásokon is találkoznak. Ez az összetartás ad erőt nekik a sok adminisztráció, a határidők és az időnként túlterhelt napok között – osztotta meg Judit.
Egy hivatás, ami nem enged el
Judit ma már pontosan tudja, hogy jó döntést hozott, amikor visszatért az egészségügybe. A kanyargós út végül oda vezetett, ahol mindig is a helye volt, ahová vágyott: a gyerekek közelébe. Segítőként, meghallgatóként, bizalmi személyként, iskolavédőnőként.
Üzenet a nyárra – és az új tanévre
Végezetül a nyári szünet kezdetén nem maradt más hátra, mint egy szép, szünetre bocsájtó üzenet Lévai Judittól minden tanárnak, kollégának, szülőnek – és legfőképp a gyerekeknek:
„Kívánok mindenkinek tartalmas pihenést, sok élményt, vidám kalandokat a nyárra – és ősszel szeretettel várom vissza a gyerekeket!” (Baranyi Marcsi) ♦