A főtéren, a Tourinform irodának is helyet adó épületben egykor Vác első pénzintézete működött. A Váci Takarékpénztárat 1864-ben alapították. Emblémája, egy arany méhkas volt, ez díszítette a főtéri épület homlokzatát. A Takarékpénztár kezdetben pénzkölcsönzéssel és takarékbetéttel foglalkozott, az 1880-as évektől üzleti vállalkozásokba is kezdett: részvénytársasági formában bekapcsolódott több cég üzemeltetésébe, s részben finanszírozta a deákvári építkezéseket is.
A századfordulón már két helyi vetélytársa is akadt: a váci polgármesterek – elsőként Réthy Ignác, majd Gajáry Géza, végül dr. Zádor János -, és néhány helyi nagyvállalkozó – pl. Huber József földbirtokos – valamint Révész Béla ügyvéd érdekeltségéhez tartozó, 1870-ben alapított Váci Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet összeköttetéseinek köszönhetően sok váci beruházás finanszírozója lehetett. 1878-ban egy harmadik bank jelent meg Vácott, a Vácvidéki Népbank. Húsz évvel később – bár az éves beszámolókban nem szerepelt hiány – utóbbi bank nehéz helyzetbe került. A csődeljárástól a Váczi Takarékpénztárba való beolvadás mentette meg – olvashatjuk a Tragor Ignác Múzeum visszaemlékezésében.
1900 februárjában Tragor Ignác lett a Váczi Takarékpénztár igazgatója. A vezetőségben találjuk a Tragor, és a vele rokon Meiszner család prominens tagjain kívül Kemény Gusztávot, a járás főszolgabíróját, Krakker Kálmánt, Velzer Kálmánt és a város gazdasági életében meghatározó szerepet játszó dr. Freysinger Lajost.
Tragor zsenialitása sokat segített a Takarékpénztár helyzetén. Bár 1900-ban még úgy tűnt, a tőkeerősebb Hitelintézet maga alá gyűri, 1912-re – jelentős alaptőke emelés után – újra a város vezető pénzintézete lett a részvénytársasági formában működő Váci Takarékpénztár Rt., amely fontos szerepet játszott a város gazdasági- és kulturális életében is, hiszen – Tragor Ignácnak köszönhetően – támogatója volt a Váci Múzeum Egyesületnek is. ♦