Mindazoknak, akik ott voltak – és mindazoknak, akik lemaradtak a múltkori rendőrpalota-bejárásról… A szabadságharc bukása után a népszerűtlen osztrák policia végezte a rendőri feladatokat hazánkban. 1861 tavaszán azonban a feladatot átvették a városi önkormányzati rendőrségek.
A váci rendőrség – ahogyan más vidéki városok rendőrsége is – 1919-ig az önkormányzat alá tartozott, a belügyminiszter csak törvényességi felügyeletet látott el a polgármesteren keresztül. A váci városi rendőrség a városháza szomszédságában, az Eszterházy utcában lévő kis városi házban kapott helyet, míg a fogda a városháza épületében maradt.
Az első világháborút követően megszervezett egységes állami rendőrség 7 kerületi főkapitányság – Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely – megszervezésével jött létre. A váci városi kapitányság is kikerült a városi önkormányzat alól, és a Budapesti kerületi főkapitányság alá sorolták.
Az új kapitányság számára már túl szűkös lett az Eszterházy utcai ház, de szerencsére a Vay Kázmér miniszteri tanácsos által felügyelt országos építkezési tervben Vácra is terveztek új épületet. Az egykori iparudvar területén, a régi kis tűzőrség helyére tervezte Vay sógora, Halassy Géza a meglévő épületekhez illő rendőrpalotát. A kivitelezést azonban nem a munkálatokra kiírt pályázat nyertese, a váci Novottny Jenő kapta – ő építette a deákvári iskolát – hanem két befolyásos személlyel kényszerült betéti társaságot létrehozni, s így „közösen” építhették fel a palotát.
1930 júliusában már szépen haladt a Szentháromság téren a rendőrpalota építése, mikor hatalmas pénzügyi csalásra derült fény. A belügyminisztérium nagy beruházása, a rendőrpaloták építése körül ugyanis nem volt minden szabályos. Hatalmas összegek cseréltek gazdát, s azok kapták meg a kivitelezés lehetőségét, akik a megbízót lefizették. Minden még el nem kezdődött építkezést leállítottak a vizsgálat idejére. A váci szerencsére megmenekült, szeptemberre be is fejeződött, s októberben már birtokba is vehették a szép épületet.
A korszerű, központi fűtéssel, fürdőszobákkal is ellátott épületben nem csak hivatali helyiségek és – fűtött! – fogda volt, de a váci államrendőrség különböző rangú munkatársai is itt laktak. Volt benne legénységi hálóterem és rendőrkapitányi lakosztály is. Panajoth-Fejér Gyula rendőrtanácsos ötszobás lakosztálya az emeleten kapott elhelyezést. A váci rendőrpalotát a korabeli sajtó csak „Panama-palotának” nevezte, a felépítése körüli botrányra utalva. Vay Kázmér a megnyitón sem lehetett jelen, éppen egy Markó utcai fogdában várta a vizsgálat lezárultát.
A rendőrpalotát a rendszerváltást követően értékesítették, azóta üresen áll – olvashatjuk a Tragor Ignác Múzeum visszaemlékezésében. ♦