Dr. Pál Ildikót nem nagyon kell bemutatni azoknak, akik figyelemmel kísérik a város kulturális életét, elsősorban kiállításmegnyitókra gondolok. A festőművész munkáit a város több galériájában láthattuk már. Volt, hogy csoportos tárlatokon, de ez az első önálló kiállítása. Jelenleg a Lyra Könyvesház Torony Galériájában látható egy izgalmas kiállítási anyaga.
A kiállítás címe: Színek & Geometria. Valószínűleg többekben felmerül a kérdés, hogy a „&” helyett miért nem „és” szerepel. Ez fontos, mondhatjuk súlypontos a kiállítással kapcsolatban, de erről majd később. Németh Árpád festőművész, aki a kiállítást megnyitotta azzal kezdte, hogy Ildikó egy energikus, sok mindennel foglalkozó ember.
Németh Árpád szerint az ember a személyiségében alapvetően érez olyanfajta törekvést, amely a hétköznapok sodrából egy kicsit vágyik kiemelni, próbál kiemelkedni. Tulajdonképpen ez hozza létre az alkotást. Ildikó elhatározta, hogy művészettel kezd foglalkozni. Aztán azt is kigondolta, hogy ennek a folyamatnak a jelenlegi állomását egy kiállítás keretében bemutatja a művészetkedvelő közönségnek. Fentebb említettem, hogy a kiállítás címében (Színek & Geometria) a „&”-nek külön jelentősége van. Németh Árpád ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sok vállalkozás használja ezt, például x & y társa, tehát olyan közösség, ahol valamiféle kohézió van. Mert ha a kiállítás címe csupán annyi lenne, hogy Színek és Geometriák, akkor ebből arra asszociálhatna az érdeklődő, hogy a kiállítási anyagban vannak színek, és vannak geometriák. Ám ez közel sem így van. A társaságokat jelző „&” azt jelenti, hogy egyrészt vannak a társak és akiknek van egy közös tevékenységük. A jelenlegi kiállításon pont arról van szó, hogy van a szín, van a geometria és az ezek átfedéséből, találkozásából, ütközéséből jöttek létre ezek a képek.
A kiállításmegnyitó ezen pontján a közönség egy kisebb művészettörténeti áttekintést kapott egészen az ókortól kezdve. Szó esett a perspektíva szabályiról, többek közt arról, hogy másoljuk, vagy ábrázoljuk a valóságot. Ez anno komoly dilemma volt. Németh Árpád említette a reneszánsz korszakot, aztán egy szintén lényegeset, amikor a távlatot, mint olyan próbálták a művészek ábrázolni. Egyszerű példa: ha van egy nagyobb épület a képen, annak a fala egyre kisebb a távolban. Aztán jött a modern művészet, ami a síkkal foglalkozik, nem kíván három dimenzióval foglalkozni. Az impresszionizmus elmélete szerint a látványban a pillanatot kell megragadni. Németh Árpád említette még a kubizmust, mint fontos irányzatot, amely kezdett már a síkok felé közeledni. Egyszerű a különbség az impresszionista és a kubista irányzat között. Amíg az előbbinél nincsenek kifejezett határvonalak, utóbbinál viszont vannak pontos határvonalak, színek. Utóbbi stílust képviselik Dr. Pál Ildikó képei, mindezt úgy, hogy érzések, hangulatok, emlékek jönnek át a képekről.
A tárlat installálásával kapcsolatban Németh Árpád elmondta, hogy az egyik falon a meleg és a hideg színek dominálnak a vásznakra felvitt gondolatokon. Ugyanazon a falon láthatunk szürrealista művet is. Ha a galériába érkező a szembeni falat nézi, ott kizárólag geometriai munkák láthatóak. Témájukat tekintve az alkotó emlékeit láthatjuk, amelyeket utazásai során tapasztalt. A harmadik fal is dinamikus. Láthatunk többek közt egy női alakot igen lendületes mozdulattal és színekkel. Itt tehát a figuralitás is megjelenik. A galéria ezen falán vegyes, mondhatni organikus képek láthatóak. Dr. Pál Ildikó képei közt visszatérő elem a tengeri, vitorlásokat ábrázoló alakzatok. Mindezt geometriai formákkal kombinálva. A megnyitórendezvényen Godó Ági olvasott fel és Gaál András Bendegúz zenész működött közre.
A kiállítás megtekinthető december 11-ig. ♦