Vácott a céhek újraszerveződése a 17. század végén, a 18. század elején, az oszmán török uralom megszűnte után - párhuzamosan a mezőváros újratelepítésével - vette kezdetét. A kézművesek betelepülését mind a vármegye, mind pedig a püspök-földesúr támogatta, hiszen munkájukra szükség volt a város felvirágoztatásához. A 18. század végére Vác Buda és Pest után a megye harmadik legiparosodottabb városává lett, ahol ekkor már 17 céh működött.