A 19. század második felében főként a lakás és a ruházat tisztán tartása volt a fontos, a testi higiéniáról nem sok szó esett. A tisztálkodás főként a látható testtájakra korlátozódott. A hálószobában, a mosdószekrényen lévő porcelán, vagy keménycserép mosdótálban reggelente hideg, esténként meleg vízben a kezet, arcot, nyakat, hónaljat mosták meg. A konyhában felállított fadézsát, vagy lemezkádat ritkábban töltötték tele vízzel, bár akkor egymás után az egész család ugyanazt az egy fürdővizet használta - olvashatjuk a Tragor Ignác Múzeum által indított sorozat újabb részében.