Túrázz, pihenj biztonságban: ne legyél te is áldozat!

Ahogy melegszik az idő, úgy vágynak egyre többen víz közelébe. Hogy a fürdőzés, a hajókázás vagy a vízi túra ne tragédiával végződjön, érdemes megfogadni a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (DVRK) jó tanácsait. A legtöbben fürödni járunk a szabad vizekre, a forróság elől azonban nem menekülhetünk bárhol a hűsítő habok közé. Vácott a Duna sokakat csábít a partokra, hozzánk legközelebb Gödön van és hamarosan Nagymaroson lesz szabadstrand.

– A hazai folyókban, tavakban évente 50–60 ember veszti életét, többségük azért, mert nem tartja be a fürdőzésre vonatkozó szabályokat – hívja fel a figyelmet Barnácz István alezredes, a DVRK vezetője a Zsaru Magazinnak nyilatkozva. – A városok belterületén a folyókban csak a kijelölt fürdőhelyeken szabad fürdeni, más részein tilos! A kijelölt helyeken is tartsuk észben: a folyókban az úszás, fürdőzés nem ugyanaz, mint a strandon, az uszodában!

Fokozott veszélyt jelent, hogy változó a víz hőfoka, a folyómeder mélysége, a víz sodrása, meglepetést okozhatnak az áramlatok, az örvények, a hullámzás, az uszadékok és a hajóforgalom. Ezek a gyakorlott úszót is megzavarhatják, bár szakértők szerint az tud úszni, aki legalább fél órán keresztül képes magát fenntartani a víz felszínén. Éppen ezért hatévesnél fiatalabb gyerek és úszni nem tudó 12 éven aluli gyerek csak felnőtt felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.

A tragédiák elkerülése érdekében azt tanácsoljuk, fürdés előtt mindenki győződjön meg a fürdőhelyen a vízmélységről, a víz alatti akadályokról, a rendellenes vízmozgásokról. Lehetőleg senki ne fürödjön egyedül, napozás után, felhevült testtel ne ugorjon a vízbe gumimatracról, vízibicikliről, csónakból! Közvetlenül étkezés vagy alkohol fogyasztása után ne fürödjön!

Egyre többen hódolnak a vízi túrázásnak. Fontos tudni: a hajózási törvény szerint a kajak, kenu vagy evezős nem sporteszköznek, hanem csónaknak minősül, így ezekre más szabályok vonatkoznak.

– Önállóan csak 14 évesnél idősebb személy vezethet csónakot – ismerteti Csobay Balázs alezredes, a DVRK bűnügyi osztályának vezetője. – Ha többen ülnek a csónakban, 16 éven felüli vezetőt kell kijelölni. Bár csak az úszni nem tudó és a 14 éven aluliak számára kötelező a mentőmellény viselése, mi mindenkinek ajánljuk.

A kapitányságon vizsgált halálos balesetek mindegyike kivédhető lett volna, ha az áldozaton van mentőmellény. Kötelező felszerelés a csónakhoz az evező, a vízmerő eszköz, a szivacs, a kikötésre alkalmas kötél és a csónaktesten rögzített tábla az üzemben tartó nevével és címével.

– Mindig legyen egy vezető a kiránduláson, aki mindenért felel! – veszi át a szót Barnácz István. – A szabályozás szerint tíz vízi jármű felett kell bejelenteni a vízi rendőrségnek egy túrát, de kevesebb csónakot is lehet jelezni, mert úgy kiemelt figyelmet fordíthatunk a csoportra. Mindig tájékozódjanak előre a túraútvonal vízfelületének sajátosságairól!

Fontos tudni, szükség esetén hol lehet megállni, többnapos túra során hol lehet aludni. Érdemes információt kérni tőlünk, vagy megnézni a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapját, hogy a tervezett útvonalon a túra idején nincs-e építkezés, rendezvény, hajózási zárlat, illetve környezetvédelmi tiltás.

Az indulás előtti napon és a túra ideje alatt figyelemmel kell kísérni a vízállás és az időjárás változását, hogy a csoportot ne érje váratlanul egy vihar vagy egy vízszintemelkedés. Fontos, hogy a létszámnak megfelelő vízi járművel keljenek útra, amelyek hajózásra alkalmasak, és nem süllyednek el, ha felborulnak. Gyakori hiba, hogy a megengedettnél többen ülnek a csónakba, vagy a terhelésnél nem számolnak a csomagokkal.

A szabályok és a tanácsok betartásával jelentősen csökkenthető a balesetek kockázata. Ha mégis bekövetkezik a baj, haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. ♦