Augusztus 27-én barlangkutatók megtalálták, illetve átbontották az összeköttetést a Naszályi-víznyelő idén feltárt – önmagában is jelentős – új szakasza és egy korábban jelentéktelennek hitt kis barlang, az úgynevezett Idegrendszer-barlang 2017. október 23-án feltárt új szakasza, a Forradalmi-ág között. Az így egyesült barlang összhossza 2850 méter – ez 900 méterrel több, mint a kutatás kezdetén a két barlang hosszainak az összege -, a mélysége továbbra is 174 méter.
A felfedezés helyi jelentőségét az adja, hogy a Naszályon a Forradalmi-ág előtt 20 évig nem történt különösebb feltárás, noha rendületlenül folyt a munka a víznyelő mélypontján – tájékoztatta lapunkat Slíz György, a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület elnöke.
A jelenlegi felfedezés nem a mélyponton, hanem egy kürtőrendszerben történt, és beigazolta, hogy a barlang kialakulását tekintve elsősorban nem víznyelő. A Naszályi-víznyelő laikusok számára nem látogatható, de immár tavaszig a barlangászok számára sem, az itt telelő denevérek védelme érdekében. És immár a másik barlang bejáratát is ajtó védi az illetéktelenektől.
A jelen felfedezést elérő, 2003-ból eredeztethető Szent Özséb Barlangkutató Egyesület már 10 éve a hazai feltáró barlangkutatás élvonalában van, több jelentős barlangrendszer feltárásában részt vett, eleinte főleg a Pilisben. Az egyesület 2017 óta rendelkezik a Naszályi-víznyelőre a természetvédelmi hatóság által kiadott kutatási engedéllyel.
Kevesen tudják a váciak közül, hogy 1949-ben a városunkban is nagy tiszteletnek örvendő tudós, Gánti Tibor és a kiváló tanár, Bánhidi László fedezte fel a víznyelőt. 1952-ben a váci gimnázium diákjai tárták fel bontással Bánhidi László és Joó Tibor irányításával. Ekkor kapta a Szinlő-barlang nevet. Akkoriban 120 méter hosszan ismerték és a mélysége 60 méter volt. Az 1957-ben megjelent Cserhát útikalauz című könyvben az olvasható, hogy a Naszály gerincéhez közel nyílik a nemrég felfedezett víznyelőbarlang. Az 1964-ben kiadott, Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben már meg van említve.
1974-ben a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Központi Barlangkutató Csoportja és a Viktória Barlangkutató Csoport közös munkájának eredményeként érte el a járatrendszer a 165 méter hosszt. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van.
Az 1975. december 31-i állapot szerint Magyarország 35. legmélyebb barlangja a 60 méter mély Naszályi-víznyelőbarlang. Az 1977. december 31-i állapot szerint a körülbelül 60 méteres mélységével az ország 39. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent, az előzőnél frissebb lista alapján Magyarországnak a 41. legmélyebb barlangja a körülbelül 60 méteres mélységével.
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982-ben a Honvéd Auróra Sportegyesület Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982 óta fokozottan védett barlang a földtani értéke miatt.
Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. 1994-ben a Naszály Barlangkutató Csoport kezdte el kutatni. Ebben az évben lezárták a barlangot biztonsági okokból. A Naszály Barlangkutató Csoport és a Troglonauta Barlangkutató Csoport 1900 méterre növelte a hosszúságát. A barlangtérképét 2000-ben Szabó R. Zoltán készítette el, ezt Ézsiás Antónia és Ézsiás György 2005–2007-ben kiegészítették, helyesbítették – írja a Wikipédia.
1995-ben egy férfi egyedül indult el bejárni a csábító kihívást, de a magával vitt két zseblámpa elromlott. Szerencsére hagyott otthon levelet, amiben leírta, hogy barlangászni ment, így rokona értesítette a rendőrséget, majd ők a Barlangi Mentőszolgálatot. Több mint 100 óra elteltével saját erejéből sikerült felszínre jutnia a segítők kíséretében. A barlangi kalandot a csodával határos módon élte túl.
A mentés végén a barlangi mentők még megkeresték az éjszaka, a Naszály erdejében eltévedt tévériportert is.
A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint a hossza 1699 méter, a függőleges kiterjedése 171 méter és a vízszintes kiterjedése 160 méter. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint 1700 méter hosszú és 171 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.
A mostani kutatással feltárt barlangszakasz még további feltárást igényel. ♦