Hónapokkal ezelőtt – a kormány csaknem 4 milliárd forintos címzett támogatásával – megkezdődött a váci Nagyboldogasszony székesegyház átfogó (rekonstruáló, szépítő és korszerűsítő) belső felújítása, ha minden a tervek szerint alakul, a jövő évben, a dóm felszentelése 250. évfordulójának esztendejében végeznek a munkával a restaurátor mesterek és más szakemberek – írja Ribáry Zoltán a váci egyházmegye hivatalos honlapján.
A Vác Városért Alapítvány – Kucsák Gábor elnök kezdeményezésére – november 13-án építészeti fókuszú ismeretterjesztő konferenciát rendezett azzal a céllal, hogy az érdeklődők minél jobban átláthassák, milyen rendkívüli jelentőségű rekonstrukció kezdődött el pár hónapja a dómban.
Az ötletgazda mellett a konferencia levezető elnökeként dr. Varga Lajos segédpüspök is köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy a székesegyház történelmi-, építészettörténeti-, liturgia-, dogma- és kultusztörténeti emlékhely is egyben, s mint ilyen, Vác egyik legfontosabb építészeti kincse, öröksége. – Minden épület fejlődik, főképp berendezését illetően. A különféle helyreállítások, rekonstrukciók sokféle ismeretet kívánnak, hiszen ezek alapján lehet meghozni a döntéseket a tennivalókról. Most egy kicsit bepillantást nyerhetünk mindazon ismeretekbe, amelyek kisebb-nagyobb mértékben meghatározhatták ezt a restaurálást – fogalmazott a főpásztor, köszönetet mondva a szervezőknek ezért a lehetőségért.
Marton Zsolt megyéspüspök levélben köszöntötte a konferencia szervezőit és résztvevőit, így fogalmazva: „Mindannyiunk számára nagy öröm, hogy szeretett egyházmegyénk ezeréves fennállásának ünneplése kapcsán sor kerül a váci székesegyház nagyszabású rekonstrukciójára. Miközben egyházunk az evangélium hirdetésén és a lelkek üdvösségének előmozdításán fáradozik, törekedve az ehhez szükséges szervezeti struktúra jobbítására, valamint a legmegfelelőbb lelkipásztori módszerek megtalálására és hatékony alkalmazására, nem feledkezhetünk meg épített örökségünk gondozásáról sem.”
Az egyházmegye vezetője levelében a továbbiakban kiemelte, hogy a székesegyház az egyházmegye liturgikus életének központi helyszíne, itt van lehetőség megtartani a hívek és a papság lehető legnagyobb számú részvételével zajló liturgikus eseményeket, például a nagycsütörtöki krizmaszentelési misét, a püspökszentelést, a pap- és diakónusszentelést. Majd a jelenlévők megtudhatták tőle azt is, hogy mindazok egységének a hangsúlyozására, akik ugyanabban a hitben alkotnak egységet készülni fog egy új mozdíthatatlan főoltár a jelenlegi, mozgatható fa oltár helyére.
„Kívánom, hogy ez az esemény fűzze szorosabbá a kötődés imént említett szálait, gazdagítsa a székesegyház megújulásának folyamatát megalapozó és az ahhoz kapcsolódó szellemi megnyilvánulások sorát, s ha csak jelképesen is, töltsön be valamennyit abból az űrből, amelyet főtemplomunk jelenlegi átmeneti nélkülözése jelent mindannyiunk számára” – zárta gondolatait Marton Zsolt.
A piarista gimnázium dísztermében rendezett konferencián öt szakmai előadást hallhattak az érdeklődők: Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója a középkori váci székesegyház építészettörténetét foglalta össze a régészeti feltárások tükrében, Dr. Janotti Judit építészmérnök, műemléki szakmérnök a mai dóm építészeti értékeiről szólt, Hubayné dr. Horváth Nóra okleveles táj- és kertépítész és Gecséné dr. Tar Imola okleveles tájépítészmérnök, örökségvédelmi szakértő előadása pedig a váci püspöki kert és a dóm terének 250 éves történetébe nyújtott bepillantást.
Végül Dr. Jernyei Kiss János művészettörténész, egyetemi docens, illetve Velledits Lajos festő, vezető restaurátor előadása hangzott el. Előbbi a székesegyház 18. századi freskó együttesének képi programjára fókuszált, míg az utóbbi a restaurálás jelenlegi állásáról, valamint az épülettel kapcsolatos nagymérvű kutatásokról ejtett néhány szót. ♦