Páli Jenő: akár meg is nyerhetjük a Dunakanyar-körzetet

Rövid sajtótájékoztatót tartott dr. Páli Jenő, a Mi Hazánk Mozgalom – immáron hivatalos -képviselőjelöltje. A politikus megköszönte támogatóinak az aláírásgyűjtés során nyújtott segítségét, valamint kifejtette pártja álláspontját az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Korábban a Váci Napló is beszámolt arról, hogy hét jelöltet vettek nyilvántartásba a Pest megyei 4. számú választókerületben, tehát ennyi induló közül dönthetik majd el a helyiek, hogy ki képviselje őket a magyar országgyűlésben. Az egyik ilyen opció lesz Páli Jenő, aki a két legfőbb esélyes, Rétvári Bence és Inotay Gergely után harmadikként adta le a jelöltségéhez szükséges legalább 500 érvényes aláírást. Ezért mondott köszönetet támogatóinak március 4-én, pénteken egy sajtótájékoztatója során. Mint elmondta, reméli a szavazás során is egy nagyon szép eredményt tudnak majd elérni, szerinte akár még meg is nyerhetik a Dunakanyar-körzetet.

„Nagyon sikeres volt az aláírásgyűjtésünk, mintegy 31 szimpatizánsunk, tagunk, illetve támogatónk segített nekem az ajánlások összegyűjtésében és ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy majdnem a dupláját gyűjtöttük össze annak, mint ami szükséges lett volna. Mindez jól kifejezi azt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom rendkívül erős a Dunakanyarban, nagyon jó szervezettséggel rendelkezünk most már Bernecebarátitól egészen Acsáig, illetve Őrbottyánig. Nagyon sok helyen kezd kialakulni a tagszervezetünk és a választások után ezeket mind-mind fel fogjuk építeni. […] Szeretnénk elérni azt, hogy a Dunakanyar legyen Magyarország legfejlettebb és legélhetőbb területe.”

Az ESTV kérdésére Páli Jenő azt is hozzátette, hogy az aláírások pár nap alatt összegyűltek. Múlthét hétfőn leadták őket, kedden pedig megtörtént a számlálás, a határozathozatal és péntek délután a sorsolás is, ahol kiderült: ő és pártja fog szerepelni a szavazólapok első helyén.

Ezt követően tért ki a mindennapi közbeszéd legaktuálisabb témájára, azaz az orosz-ukrán háborúra. Elmondta, hogy közösségének az a határozott és egyértelmű álláspontja, hogy függetlenül attól melyik oldalon állnak, minden áldozatnak a családjával, hozzátartozójával osztoznak a gyászában és együtt éreznek. De amellett, hogy kötelességüknek érzik a menekültek megsegítését, az elmúlt évtizedek rossz tapasztalataira is fel szeretnék hívni a figyelmet. Álláspontjuk szerint Magyarországnak mindenféleképpen ki kell maradnia a fegyveres konfliktusokból, a háború után pedig ki kell állni Kárpátalja széleskörű autonómiája érdekében.

„Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az elmúlt 30 évben a Kárpátaljai magyarság nagyon komoly, folyamatos vegzálásnak volt kitéve, mind nyelvtörvényügyileg, mind gazdaságilag, mind etnikailag, mind a kulturális önrendelkezést tekintve. […] Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet rendezni kell. A háború után mindig szokott következni egy béketárgyalás, ahol a felek leülnek és eldöntik hogyan tovább. A mi álláspontunk pedig az, hogy támogatjuk Kárpátaljának a teljes körű önrendelkezését, ők maguk dönthessék el, hogy a jövőben hogyan és miként kívánnak élni.” ♦