Még a sokat tapasztalt közös képviselő is meglepődött, amikor belenézett az eldugult szemétledobóba: a beöntött hulladék a feldarabolt alumínium profilokon akadt fenn. A duguláselhárítók elég sokat vesződtek, de végül megoldották, a számla tízezres nagyságrendű. Van, ahol Vácott ezért már le is zárták a szemétledobót, mások pedig fontolgatják ezt a döntést.
Vida Ottilia régi motoros a városi társasházi világban, több közösség őt bízta meg a közös képviselői feladatokkal. Hozzá tartozik öt toronyház is, amelyekbe eredetileg szemétledobókat is építettek. Az alapvető cél világos: ha valakinek a lakásban megtelt a kis kukája, ne kelljen a tizedikről lecígölnie a pakkot a lenti tárolóba. Csakhogy sokan úgy gondolják, a szemétledobó az, amely mindent kibír.
Hát nem. Vida Ottilia szerint nagyon sok helyen ki van írva, hogy csak háztartási hulladékot szabad bedobni, de ezt az emberek nem minden esetben tartják be. A pizzás dobozok a dugulások mintegy felét okozzák. Hiszen a lakó összehajtja a dobozt, ledobja, és a doboz, mint aki jól végezte dolgát, fél méter után szét is nyílik…. Puszta logika – mondja a közös képviselő. Sajnos sokszor a felújítást végző vállalkozó is hibás, hiszen úgy gondolja, ha ott a ledobó, akkor minek cipelje a sittet.
Pedig inkább cipelnie kellene. Hiszen ha eldugul, a tisztítás elég nagy meló. A duguláselhárítást általában a takarítással megbízott cég végzi, a legtöbb váci tízemeletes háznál ugyanis takarítást is tartalmaz a közös költség.
„Nem egy egyszerű feladat, párszor én is végigkísértem a folyamatot. Ha az érintett szinten »le van bukva« a szemétledobó ajtaja, vagyis nem tudják becsukni, akkor a fölötte lévő szinten kell lecsavarozni az ajtót, és egy erre alkalmas eszközzel megszüntetni a dugulást. Ha az ajtókat mindenhol be tudják csukni, akkor két szint között van a dugulás. Ilyenkor a tizediken a szemétledobó tetejét kinyitják, és ledobnak egy tárgyat – lehet ez akár egy műanyag palack is -, ez alapján nagyjából sikerül beazonosítania a duguláselhárítónak, aki már gyakorlott ebben, hogy hol lehet a dugulás. Így általában 2-3 szint ajtajának lecsavarozása után megvan a pontos hely, és kezdődhet a duguláselhárítás” – magyarázza Vida Ottilia.
Magába a csőrendszerbe csak az ajtó teljes levétele után lehet belátni, ez alaposan megnehezíti a munkát. Macerás a dolog és ráadásul nem olcsó.
„Az általam kezelt társasházak között öt tízemeletes van, ebből kettőnél már lezárták a szemétledobót. Az egyiket még 2018-ban úgy vettem át, hogy le volt zárva, a másikat tavaly én zárattam le” – teszi hozzá a közös képviselő.
A tavalyi döntéssel kapcsolatban azt mondja: 2017-ben közgyűlési határozat született róla, de valamiért az akkori közös képviselő nem lépett. Mivel a társasháznak likviditási problémái voltak, s ezek mellett éves szinten több százezer forintot költöttek duguláselhárításra, ez volt a legkézenfekvőbb megoldás. „Felháborodás volt az elején, főleg az idősek körében, mára viszont mindenki megszokta. Ha belegondolunk, a négyemeletes társasházaknál sincs ledobó, a szemét valahogy mégis a kukába kerül” – érvel Ottilia.
Kettő-hat óra egy-egy duguláselhárítás
Ahol a ledobó le van zárva, ott a földszinten lévő kukatárolóban tudják a szemetet kidobni a lakók, vagyis valójában nem kell itt sem kimenni az utcára, csak a földszintre. A tárolókonténereket naponta cseréli a takarító, illetve a szemétszállítási napokon ki- és be is húzza.
A költségekről annyit, hogy óradíjban történik az elszámolás, átlagosan 2 és 6 óra közötti időintervallumot foglal magában egy duguláselhárítás, és ez a szó szoros értelmében vett piszkos munka, hiszen más szemetében turkálnak.
„Találtunk ruhákat, cipőket, bundát, festékeket, sittet a szemétledobóban elakadva. És nagyon sokan nem használnak kukazsákot, hanem beleborítják a szemetüket a csőbe, vagy a kukazsákot ürítik a szemétledobóba – ezzel spórolva, hisz így többször tudják felhasználni ugyanazt a kukazsákot -, beleöntik a főzőolajat, ételmaradékot, macskaalmot, belerázzák a porzsákot, ami persze az alsó szemétledobóban ki is jön” – meséli különleges tapasztalatait.
Háromnál húzták meg a határt, de nem lépték át
Volt olyan társasház, ahol szintén sok pénz ment el a duguláselhárításra, ott megszavazták a lakók, hogy ha a következő fél évben háromnál több dugulás lesz, akkor lezáratja a ház. És érdekes módon, nem volt meg a három dugulás, így maradt minden a régiben.
Vida Ottilia befejezésül hozzáteszi: a közös képviselő próbálja a lakóknak elmagyarázni, hogy a rendszeresen elduguló ledobó használata valójában ablakon kidobott pénz, de ezt meg is kellene érteniük. A példákból látszik, nem mindig sikerül. ♦