A Veni Sancte véget ér, az impozáns térre gyerekek rajzanak

A Veni Sancte liturgiájának hangjai szállnak Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa, a váci Nagyboldogasszony -székesegyház falai között. A dóm padjait a katolikus iskolák tanulói és pedagógusai töltik meg. Az a hagyomány, hogy a Szentlélek segítségét kérik az új tanév kezdetén.

2020 szeptember elsejének borongós reggele van.

1761 előtt Vác városában a magyar és német városrészt palánk választotta el egymástól. Ám Eszterházy Károly fiatal püspökként úgy döntött, hogy székesegyházat emeltet ezen a területen, ezzel mintegy összekapcsolva a két városrészt is. A palánkot elbontották, kialakították a Konstantin teret, és a püspök az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre. Egy díszes, késő barokk, kéttornyú templomot tervezett, ami a római Szent Péter-bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek.

Mégsem ez a terv valósult meg, mert Eszterházy Károly hamarosan Eger püspöke lett, és az új váci püspöknek, Migazzi Kristófnak kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban 1761-ben már megkezdődött az alapok lerakásával. Migazzi püspök ekkor felkérte az olasz-francia- osztrák építészt, Isidore Canevalét, hogy a lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat.

Canevale a korabeli francia „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet. Ez a 18. század második felében Franciaországból kiinduló klasszicista építészeti irányzat. Nevét nem a politikai forradalomról, hanem képviselőinek újszerű, radikális elképzeléseiről kapta. Ők gyökeresen szakítani igyekeztek a korábbi – elsősorban a barokk – építészeti hagyományokkal. Elvetették az épületfelületek geometriai tisztaságát megbontó szobrászati vagy építészeti díszítést, hatást az építészet saját eszközeivel – tér, tömeg – kívántak elérni. Zárt, tömbszerű épületeiket mértani testekből állították össze, s tiszta, áttekinthető belső térformálásra törekedtek.

Az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok, valamint a laterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, Oswald Gáspár piarista szerzetes vezetésével. 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek el. A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a székesegyház titulusai olvashatóak.

A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb Istennek szentelve”) rövidítése, melyet a látogatók gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek. A feliratsor felett Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.

A székesegyház belső tere meglepően világos, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter hosszú, 28 méter széles, közel 50 méter magas. A berendezés, illetve a falak freskói késő barokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonával, a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik.

A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta.

A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt altemplom húzódik.

A tornyokban öt harang lakik. A Konsantin téren álló a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet, kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz.

A veni Sancte véget ér, az impozáns térre gyerekek rajzanak, és nekivágnak a 2020-2021-es iskolaévnek. A kőszobrok bölcsen és türelemmel néznek le rájuk. 248 éve állnak ott. Szemükben történelmi események képei, hallják a bűnbánó imák, könyörgések és hálaadó körmenetek hangjait. ♦

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments