Megyei adatok: Vácon és térségében stagnálás tapasztalható

Pest megye címereA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közlemúltban jelentette meg a 2011. évi népszámlálás eredményeit. Mivel népszámlálásra évtizedenként egyszer kerül sor, ezért a közreadott adatokban bőven van olyan, ami megerősíti, vagy kiegészíti egy-egy részlettel a megyéről alkotott képünket. Akad közöttük meglepetés, vagy olyan adat, amelynek valódi jelentősége csak a népszámlálás tükrében vált kézzelfoghatóvá. A Váci járás a stagnáló területek közé esett vissza.



A megyei önkormányzat honlapján olvasható összefoglaló szerint a népszámlálás egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a népesség folyamatos növekedése miatt 2011-ben már minden nyolcadik Magyarországon élő ember Pest megyét tartja otthonának. 2011. október 1-jén a megyében 1 millió 217 ezer személy élt (2012-ben már 1 millió 237 ezer). 2001-hez képest 134 ezer fővel, 12 %-kal többen. Sőt, a 14 év alatti korosztályokban még nagyobb a növekedés – az 5 évesnél fiatalabbak száma például közel 18 %-kal növekedett 2001-hez képest – ezért majd minden hetedik, egészen pontosan 204 ezer 269 fő gyermek él Pest megyében.

hirdetés

A népességnövekedés oka a bevándorlás: 146 ezer fővel többen költöztek a megyébe, mint ahányan elmentek (a születések és halálozások egyenlege ugyanakkor 12 ezer fővel csökkentette a népességet). A mobilitás valódi mértéke a merészebb becsléseket is meghaladja. A 2011. évi népszámláláskor adott válaszok szerint mindössze 530 ezer fő él ma azon a településen, ahol született, míg 630 ezer fő született más településen, további 57 ezren pedig külföldön. A többség tehát „bevándorló”. Egyes településeken, például Érden a betelepültek száma kétszeresen is meghaladja az „őslakosok”számát.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Budapesten és az agglomerációban stagnál a koronavírus koncentrációja a szennyvízben

A népszámlás részletes települési és térségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy viszonylag idősebb korstruktúrával rendelkeznek a Szobi, a Ráckevei, a Nagykőrösi, Ceglédi, Nagykátai és az Aszódi járások, amelyek nem mellesleg Pest megye elmaradott, illetve leszakadó kistérségeit alkotják. A száz gyerekre jutó idősek aránya ezekben a járásokban, átlagosan 140 és 170 között van.

Az „idős” térségek helyzete ugyanakkor nem teljesen hasonló. A Szobi járás szinte valamennyi településére jellemző az elöregedés és az elvándorlás, sőt, egyre inkább megfigyelhető ez a folyamat a Dunakanyar jobb partján is (Visegrád), valamint a Váci járásban (Kisnémedi, Csővár).

Pest megye járásai-530

Az egyes települések között is jelentősek a különbségek. Ha például az aktív korú népességhez mérjük (100 aktív korúra számolva) az idősek arányát, akkor Perőcsény (116) „vezet”; majd a sorrend Visegrád (61), Tésa (60), Kemence (57), Bernecebaráti (54), Szigetújfalu (52) Kisoroszi (50), Szigetcsép (48), Szigetszentmárton (48), Verőce (47), Tápiógyörgye (47). Ha a gyermekek számához viszonyítjuk, amely a település jövőjéről még többet árul el, akkor szintén Perőcsény község áll a lista élén (100 gyerekre 524 idős), de a sorrend eltérő: Tésa (417), Szigetújfalu (226), Bernecebaráti (225), Kemence (216), Szigetcsép (216), Makád (214), Visegrád (213). Majd Tápiógyörgye (209), Ceglédbercel (208), Áporka (205), Lórév (203), Váckisújfalu (202), Csővár (201). 2011-ben Pest megyében mindösszesen 117 fő töltötte be a 100. életévét.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Sziklaőr figyeli majd a Nagymaros-Zebegény közti vasúti szakaszt, ahol az omlás történt

Általában véve ki lehet jelenteni, hogy Pest megye a korösszetételét tekintve az egyik legjobb helyzetben lévő területe az országnak. Pest megye „legfiatalabb” településén, Telkiben, például száz aktív korú személyre számítva 45 gyermek él. Ugyanez az adat Vácdukán 33.

Ugyancsak hosszan ható következményekkel jár az egyes települések eltérő ütemű növekedése. Itt mindenképpen ki kell emelni Dunakeszit, amelynek lakossága tíz év alatt 10 ezer fővel nőtt (2011. október 1-jén: 40 545 fő), így a megye második legnépesebb városa lett, a megyei jogú város, Érd után. Ez a rendkívüli növekedés bizonyosan átformálta Pest megye északi része, illetve a Duna bal partjának térségi városközponti szerkezetét. Ha figyelembe vesszük Veresegyház, valamint a Gödöllői kistérség hasonlóan intenzív népességgyarapodását és a térségi gazdaság szerkezetét, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a regionális léptékben is jelentősnek mondható változásokról van szó. Különösen azért, mert ezzel egyidejűleg tartósan új, méghozzá stagnáló pályára került már nem csak az Ipoly-mente, illetve a Dunakanyar és a Börzsöny térsége, hanem Vác és környéke is. ♦

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Helyi népszavazásokat kezdeményeznek a Szabad Városok, köztük Göd is

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments