A vastagbélrákra való genetikai hajlam megelőzi a modern egészségügyi hatásokat – Izraeli kutatók a váci múmiákat vizsgálták

Magyar múmiákat vizsgáltak genetikai szakemberek, a leletek a váci domonkos templom kriptájából származtak.

Kiderült, hogy az egyik leggyakoribb emésztőszervi betegségre már évszázadok óta hajlamosak vagyunk mi, magyarok. Magyar múmiák szövetmintáiból kiderült, hogy már a 17. és 18. század elején is haltak meg emberek vastagbélrákban, jóval azelőtt, hogy az elhízás, a fizikai inaktivitás és a feldolgozott élelmiszerek modern csapásai a betegség okai lehettek volna.

Michal Feldman, az izraeli Tel Avivi Egyetem kutatóasszisztense 18. századi magyar múmiákról készült új tanulmányban azt írja: a vastagbélrákra való genetikai hajlam megelőzi a modern egészségügyi hatásokat. A tanulmányban résztvevő egyik múmia mutációt hordozott az adenomatous polyposis coli (APC) génben, amelyről az orvosok ma már tudják, hogy növeli a vastagbélrák kockázatát. Ha az APC mutációt más mintákban is megerősítik, az azt jelentheti, hogy a DNS öröklött változásai nagyobb szerepet játszanak a rák kialakulásában, mint a modern környezeti hatások. „Ma a vastag- és végbélrák a rák harmadik leggyakoribb típusa, és egyértelmű genetikai háttere van” – mondta Feldman.

Mivel a mumifikáció megőrzi a szöveteket, az ilyen maradványokból származó minták felbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálhatnak a tudósoknak az antropológiai, történelmi és orvosi részletekről.

Honnan származnak a magyar múmiák?

Az izraeli kutatók húsz múmiától gyűjtöttek szövetmintákat. Az emberi maradványok a Vác főterén álló domonkos templom kriptájából származnak, amit 1731 és 1838 között több középosztálybeli család és pap temetésére használták. A feltáráskor, 1995-ben több mint 265 múmiát találtak ott, melyek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak.

A kutatók szerint a kripták alacsony hőmérséklete, állandó szellőztetéssel és alacsony páratartalommal párosulva ideális feltételeket jelentett a holttestek természetes mumifikálásához. A helyszínen talált holttestek mintegy 70 százaléka teljesen vagy részben mumifikálódott, ami gazdag forrást biztosít a megőrzött szövetek és DNS-minták révén a tudósok számára. (Maxi Newz – Fotó: Tragor Ignác Múzeum – Memento Mori kiállítóhely) ♦