Váci konferencia a reneszánszról
Reneszánsz a Duna partján címmel tudományos-ismeretterjesztő konferenciát szervez a Tragor Ignác Múzeum a Pannónia házban április 26-án, pénteken 14 órától. Az esemény mindenki által ingyenesen látogatható.
A konferencián megjelenteket Matkovich Ilona, Vác város polgármestere köszönti, bevezetőt mond Tringli István történész.
Részletes program
14.20 – 14.45 óráig – Horváth Richárd: Jelenetek egy házasságból – Mátyás király és Beatrix
14.45 – 15.10 óráig – Pálosfalvi Tamás: Atyai barátból ellenség – Mátyás király és Vitéz János kapcsolata
15.10 – 15.35 óráig – Kérdések, szünet
15.35 – 16 óráig – Neumann Tibor: Járt-e Mátyás király fia, Corvin János Vácon?
16 – 16.25 óráig – Csukovits Enikő: Tudhatott-e Bátori Miklós a kor földrajzi felfedezéseiről? A humanisták geográfiai ismeretei Mátyás udvarában
16.25 – 16.50 óráig – Kérdések, összegzés
Galeotto Marzio Bátori Miklós váci püspökről írt, sokat idézett sorai az ideális humanista képét állítják elénk:
„Az ő házában állandóan előadnak valamit, vagy tanulnak, vagy énekelnek lant kíséretével, vagy tisztes társalgás járja: nem ismerik a gyűlölködést, gyávaságot, időpocsékolást. A gyakori séta a várból ki a kertekbe, melyeket ő ültetett, és ő ékített halastavakkal, majd vissza a kertekből föl a várba, mindig derék emberekkel való beszélgetéssel, könyvek társaságában telik, az utat szinte észre sem lehet venni a viták hevében. Néhanapján a püspök kikocsizik, hogy felkeresse a szép, napsütötte, szőlőkkel és gyümölcsfákkal beültetett dombok koszorúját; ez sem esik meg olvasás és vita nélkül, és jólesik azt hinnem, hogy Bacchusnak e virágzó halmain ott lakoznak Minerva és a múzsák.”
A kor forrásai szerint az ideális humanista művelt és olvasott, pompás épületeket emel, lelkesedik a tudományokért, lakomái pedig derék emberekkel való beszélgetéssel, könyvek társaságában telnek. A humanizmus egyszerre volt műveltség és életforma, e szerint igyekezett élni a király és udvarának számos tagja, elsősorban a főpapok. A konferencia előadásai egyszerre villantják fel ezt az ideálképet, és igyekeznek bepillantást nyújtani az ideálkép mögé. Milyen befolyással rendelkezett Beatrix királyné? Milyen volt egy törvénytelen fiú helyzete az udvarban? Tényleg megütötte Mátyás király az esztergomi érseket? Mire lehetett használni a humanista ismereteket a gyakorlatban?
A rendezvény előadói a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai. Az előadások elkészítéséhez szükséges kutatásokat A Magyar Királyság uralkodóházai (1000-1526) című, K 143424 számú NKFIH-OTKA kutatási témapályázat támogatta. ♦