A magyar holokauszt emléknapja váci szemmel

Közeledik április 16, a magyar holokauszt emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyarországi zsidók gettókba zárása Kárpátalján. 2001 óta­­ – Pokorni Zoltán oktatási miniszter javaslatára – az ország középiskoláiban megemlékeznek a deportáltakról, az elhurcolt vagy munkaszolgálatba besorozott és elpusztított honfitársainkról. A gettókból haláltáborokba szállított magyar állampolgárok közül több mint félmillióan váltak a gyűlölet áldozatává. Egyiküknek sincs sírhelye, nincs ahol a túlélők, a leszármazottak, a szolidaritást vállalók fejet hajthatnának emlékük előtt.

Néhány áldozatra újabban egy-egy botlókő emlékeztet, városunkban napjainkban három botlókő található. Az elsőt 2010-ben Radnóti Miklós emlékére alakították ki a Váci Múzeum Egyesület kezdeményezésére. Radnóti édesanyja Vácott született, ennek révén gyermekkorától volt kapcsolata a várossal. A költőnek 1944 tavaszán itt kellett munkaszolgálatra jelentkeznie, és május 27-én a váci vasútállomásról induló vonat szállította Borba. Az emlékére állított kő a vasútállomás felújításával áthelyezésre került, az épület homlokzati falához közel található.

Két másik váci emlékkövet Gunter Demning német szobrászművész állított. Ő az áldozatok egykori lakhelye előtt helyezi el a botlóköveket, hogy ott legyen megörökítve a nevük, ott legyen emlékhelyük. Szerte Európában már több mint hetvenötezer emlékkövet – Stolperstein – helyezett el. A művész kezdeményezése 2019-ben jutott el városunkba. Gila Páz izraeli állampolgár nagyszülei váciak voltak, az ő szándékával találkozva került városunkba a német szobrász két alkotása. Vácon, a Széchenyi utca 10-12. alatti házban élt a Herzfeld család, mint ruhagyártó és kereskedő iparosok. Herzfeld Mózest feleségével és lányukkal együtt hurcolták el, előbb a monori téglagyárba, majd onnan Auschwitzba. Avraham és Slomó nevű fiaikat munkaszolgálatra vitték, később a mathauseni koncentrációs táborba kerültek. A szülők elpusztultak, gyermekeik túlélték a holokausztot, és kivándoroltak Izraelbe. A leszármazottak által állíttatott emlékeztető kövek a meggyilkoltak tiszteletére és az utókor figyelmeztetésére jelentek meg a váci sétáló utcában.

Az áldozatok emlékének felidézése figyelmet ébreszt, mindannyiunk felelőssége, hogy a népirtás borzalmai ne ismétlődhessenek meg. (Zomborka Márta) ♦