Forrai Beatrix életében mindig helyet kapott a sport: célbíróként vett részt a Budapesti Atlétikai Világbajnokságon

Kevesen tudják, hogy a nemrég befejeződött Budapesti Atlétikai Világbajnokságon célbíróként volt jelen Forrai Beatrix, a Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola tanára, akivel többek közt arról beszélgettünk, hogy mikor kezdett el sportolni és hogyan lett versenybíró. Mint megtudtuk, a ma már családanya életében mindig helyet kapott a sport. A mostani VB-n szerzett tapasztalatok pedig nagy élményt jelentettek számára. Mint mondta: „Csodás volt látni a váltófutásokat, az akadály- és gátfutásokat, az ügyességi számokat és minden olyan versenyszámot, amelyben magyar versenyzők vettek részt. Lenyűgöző volt látni, hallani, megélni, ahogy a szurkolók biztatták, buzdították a versenyzőket és zengett a stadion.”

Célbíró voltál a Budapesti Atlétikai Világbajnokságon. Mit csinál tulajdonképpen egy célbíró?

Az Atlétikai Világbajnokságon az 5000 méteres és a 10000 méteres futamoknál körszámlálói feladatot láttam el. Ez azt jelenti, hogy 3-4 versenyzőt kellett figyelni, és egy körszámláló jegyzőkönyvön rögzíteni, amikor áthalad a versenyző a célvonalon. Az utolsó kör megkezdése előtt kell jelezni a pályán lévő célbírónak, hogy a versenyző megkezdi az utolsó körét, így a csengőt kezelő bíró tudja, hogy a célvonalon áthaladó atlétának csengetni kell (ezzel jelezve a versenyzőnek, hogy az utolsó körében van). Ez a feladat különös koncentrációt igényel, leginkább abban az esetben, amikor többszörös lekörözés van és a mezőny összeér. Jegyzőkönyvezzük, ha egy versenyző nem áll rajthoz, vagy ha a versenyszám során feladja a versenyt.

Az Atlétikai Világbajnokságon a stadionon kívüli versenyszámoknál pályabíróként dolgoztam. A 35 km-es gyaloglásnál az Andrássy út egyik szakaszát figyeltem két önkéntes segítővel. Ebben a versenyszámban közel 100 induló volt. Ezen a területen a versenyzőket figyeltem, valamint a pályaelhagyást. Amennyiben a versenyző rosszul lett, vagy feladta a versenyt, nekem kellett jelezni a Hősök terén lévő vezetőbírónak walkie-talkien, orvosi segítséget kérni és az önkéntes segítő kísérte vissza a versenyzőt a Hősök terére.

A maratoni számoknál az egyéni frissítőállomásnál a frissítésben segédkezők pályán belüli mozgását koordináltuk a kolléganőmmel. Ez azt jelenti, hogy az első és a második egyéni frissítőállomásnál mi engedtük át a nemzetközi csapatokat a pálya másik oldalára. Ebben a munkakörben segítségül szolgált a német és az angol nyelvtudásom.

A magyar bajnokságokon, az országos bajnokságokon, valamint a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjon a célbírók a sprinttávoknál helyezéseket néznek. Ilyenkor pályaszámokat rögzítünk. Általában minden célbíró kettő helyezettet figyel. A középtávfutásoknál párban érkeztetünk.

Német tanárként, a váci Spartan csapat tagjaként, hogy lettél célbíró? Milyen vizsgára van szükség ehhez a szakmához?

Az életemben mindig helyet kapott a sport, elsősorban az atlétika. 1996 óta atletizálok, egyesületi színekben futottam versenyszerűen. 400 m, 800 m és 1500 m síkfutásban egyéniben és váltóban is rajthoz álltam diákolimpián és különböző versenyeken. Később hosszútávokon versenyeztem; utcai futóversenyeken, mezei futóversenyeken, valamint terepfutásban is aktívan jelen voltam. Az egyetemi éveimet leszámítva rendszeresen jártam futóedzésekre heti 3-4 alkalommal. Gyermekem születése után újra folytattam a sportolást, de már csak szabadidős tevékenységként. Szívesen veszek részt a Spartan edzéseken is, ami ötvözi a futó- és a saját testsúlyos edzést.

2021 év elején jelentkeztem a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) által közzétett versenybírói képzésre. A képzést elméleti és gyakorlati vizsga zárta. Nem csak futószámokból kellett vizsgáznunk, hanem minden ügyességi számból, valamint versenyirodai feladatokból. A gyakorlati vizsgát „hazai pályán”, a váci Vanyek Béla Sportcentrumban abszolváltam. A képzés végén – eredménytől függően – lehetett 3. osztályú vagy 2. osztályú bíróvá minősülni. Sikerült 2. osztályú versenybíróvá válnom. Ezután tudtam a MASZ versenyeire jelentkezni versenybírónak. A versenyekre a MASZ választja ki a versenybírókat és hívja meg őket. A legtöbbször célbírónak vagyok meghívva, amit kimondottan szívesen csinálok, ezen a téren van a legtöbb tapasztalatom. Emellett dolgoztam már Call roomban vezetőbíróként, az ügyességi számoknál kézi és gépi jegyzőkönyv-vezetőként, valamint távolugrásnál zászlós bíróként. 2022-ben elvégeztem az EDM képzést is (elektronikus távolságmérés), így voltam már nyomfogó is. Gyaloglószámoknál összekötőként is tevékenykedtem, valamint a versenyirodában jelentkeztető is voltam. 2023 év elején egy elméleti vizsga keretein belül minősültem I. osztályú bíróvá.

Milyen élményeid, tapasztalataid, esetleg különleges történeteid vannak a világbajnokságról?

A világbajnokság hatalmas élmény volt. Még nem tudtam teljesen feldolgozni azt a rengeteg tapasztalatot és versenyzői teljesítményt, aminek részese, szemtanúja lehettem. Óriási megtiszteltetésként éltem meg és gondolok most is vissza arra, hogy a Budapesti Atlétikai Világbajnokságon versenybíróként dolgozhattam, képviselhettem hazánkat, segíthettem abban, hogy sikeres VB-t rendezzen Magyarország. Nagyon örültem, amikor kiválasztottak, alig tudtam elhinni, hogy a világon a harmadik legnézettebb sporteseményen a bírói panel tagja lehetek.

Több megható, engem megérintő esemény volt a VB-n, amire nagyon szívesen emlékszem vissza. Már maga a megnyitó nagyon különleges volt számomra. Akkor már két napja a helyszínen voltunk, beköltöztünk a szállodába és helyszíni bejáráson, képzésen vettünk részt. Megismerkedhettünk a nemzetközi bírókkal is, akik biztattak, motiváltak minket. Nagyon készültünk, nagyon vártuk a világbajnokságot. Izgatottan ültem be a megnyitó ünnepségre. Felemelő érzés volt megélni, hogy a várva várt VB megkezdődik. A megnyitó estéjén rögtön a 10000 méter női döntőjével kezdődött a munkánk. Az első „pályára lépés” különös, de egyben fantasztikus érzés volt. Az augusztus 20-i esti program: a hétpróba zárószáma (800 méter), valamint a férfi kalapácsvetés döntője felejthetetlen élmény marad. Mindemellett csodás volt látni a váltófutásokat, az akadály- és gátfutásokat, az ügyességi számokat és minden olyan versenyszámot, amelyben magyar versenyzők vettek részt. Lenyűgöző volt látni, hallani, megélni, ahogy a szurkolók biztatták, buzdították a versenyzőket és zengett a stadion.

Hol, milyen rendezvényeken vettél részt már célbíróként? Hova mész még idén?

Az elmúlt években számos versenyen dolgoztam, mint például: Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj – WA Continental Tour Gold, U20 Atlétikai Magyar Bajnokság, Honvéd Kupa, Magyar Nagydíj Sorozat – WA Continental Tour Bronze, 49. Paulinyi Emlékverseny, U23 Válogatott Viadal, Atlétikai Magyar Csapatbajnokság, Félmaraton Magyar Bajnokság, Fedettpályás Atlétikai Magyar Bajnokság, 5. Atlétikai Magyar U20 Liga Döntő. Mindemellett több területi versenyre is kaptam meghívást.

Az Atlétikai Magyar Csapatbajnokságon a versenyirodában fogok dolgozni szeptember 9-én és 10-én jelentkeztetőként – mondta befejezésül Forrai Beatrix. ♦